Századok – 1940
Értekezések - BÓNIS GYÖRGY: Az angol alkotmánytörténetírás tegnap és ma 181–211
184 BÓNIS GYÖRGY lóságot mutat az angol állam joggal ; s így kétszeresen tekinthetjük magunkat fölhíva arra, hogy nemzeti alkotmányunknak eme formai és anyagi tökély tekintetében a miénket messze meghaladó nagy előképét tüzetes tanulmány és kutatás tárgyává tegyük."1 Ez a tanulmányozás nem is késett sokáig. Concha Győző sorozatában az „Újkori alkotmányok" közül a belga és amerikai alkotmány háromszáztíz lapjával szemben az angol egymaga ötszáztíz lapos kötetben jelent meg. Hiszen a belga és amerikai rendszereket is ez sugallta, s „már egy század óta oly funkciót kezd az emberiség közjogi életében teljesíteni, aminőt a magánjogiban a római végez évezredek óta".2 A politika nagy mesterének célja már tudományos, szinte tisztán történeti volt : meg akarta mutatni, hogy elemi közjogi fogalmaink mennyire különös angol történeti előzmények, társadalmi erők függvényei ; másszóval előfeltételeiket és összefüggéseiket kívánta az idegen rendszerben megtalálni. Ö, aki ékesszólóan mutatta ki az angolmagyar párhuzam eredetét a felvilágosodás irodalmában és túlzásait az egyes szerzőknél,8 megtalálta a történeti szálakat a két rendszer XIX. századi formája között. Elvi szempontból a hatalom és szabadság összeegyeztetése élesztette lelkesedését s ebben találta meg a mélyebb, eszmei párhuzamot a két rendszer között : a mi fő jogcímünk a „világállásra" szintén a szabadság szeretete, csak hatalmunk kisebb. Ezért hazafias kötelességének tartotta megismertetni honfitársaival az angol alkotmány erényeit, de nem titkolta el annak hibáit sem, a „külföldimádó közhangulat" ellensúlyozására.4 Ezek a nyilatkozatok jellemzően mutatják, hogy a közvetlen szellemi hatás elismerése és a vele járó gyakorlati szempontoktól irányított érdeklődés helyébe a nagyobb távlatok meglátása és ezzel az alkotmánytörténet tanulmányozása lépett. Nem mintha eddig nem jelentek volna meg történeti irányú cikkek : Barsi már 1863-ban hozzáférhetővé tette Mayt, R. Palgrave Képei az alsóház történetéből és működéséből két kiadást is értek, de ezek csak annak a szükségletnek kielégítését célozták, mely a parlamenti gépezet megindulásával kapcsolatos kérdések tisztázását kívánta.5 A teoretikusok munkáiban már bővebb történeti áttekintések kaptak helyet, s az angol-magyar hasonlóság további hirdetői sem mellőzték az előzmények tárgyalását. Mégis, míg Barsi és társai az eredeti munkákhoz nyúltak, ha kisebb körben is, a nagyobb apparátussal dolgozó Conchánál már a német 1 Kautz Gyula : Az angol államalkotmány általános jellemzéséhez, Budapest (1879). Az idézet: 28. 1. 2 Concha Győző : Újkori alkotmányok. II. k. Anglia alkotmánya (Budapest 1888), IX. 1. 3 Ld. fentebb a 181. 1. jegyzetében id. műveit. 4 Újkori alkotmányok, II. к. XIII—XV. 1. 6 Ld. fentebb 182. 1. 2. jz. és R. Palgrave : Képek az alsóház történetéből és működéséből. Ford. Csernátony (2. kiad. Budapest 1878). (Nem a történész Palgrave !)
