Századok – 1940
Értekezések - BÓNIS GYÖRGY: Az angol alkotmánytörténetírás tegnap és ma 181–211
182 BÓNIS GYÖRGY Reformkorunk legnagyobbjai már a gyakorlati javítás és megújítás érdekében magasztalták Anglia szabad intézményeit. Széchenyi csak azért hasonlította össze a spanyol uralom hanyatlását és a német középszerűséget a szabad Britannia, Hellas, Róma, Velence és Amerika ragyogásával, hogy a nehezen mozduló magyar uralkodó osztályok számára a „zabolátlan" kormány alatt nyögő és a szabadság áldásait élvező nemzetek különbségét példázza.1 Hosszú felvilágosító munkájuk nem is volt eredménytelen ; a reformkor nagy alkotása, az 1848. év népképviseleti rendszere azután új lökést adott az angol parlamentarizmus tanulmányozásának. Az önkényuralom nyomásának enyhültével az angol eszmék lelkes terjesztője, Barsi József súlyos ráfizetéssel kiadta Thomas Erskine May munkáját az angol parlamentről. Előszavában elmondotta, mi bírta a fordításra : „tevé ezt először a vágy, az angol parlament szerkezetét és működését apróra ismerni most,- midőn magyar parlamentre vala reményünk".2 Nem sokkal utóbb ugyancsak ő ismertette May 1760—1860-ig terjedő alkotmánytörténetének első felét bő kivonatokban a Budapesti Szemlében, majd Bagehot fejtegetéseit az angol alkotmány lényegéről.3 A kiegyezés évében az összehasonlításnak komolyabb lehetőségei is nyíltak : Jánosi Ferenc az Alkotmányok gyűjteményében első kötetként ismertette az angolt,4 s egy évtizeddel ezután az Akadémia háromkötetes kiadványt szentelt a parlamenti kormányformának. Ezzel „eddig páratlan kézikönyv" került a magyar közönség elé : Alpheus Todd műve a parlament kifejlődéséről és működéséről, s mint a fordító kifejtette, éppen a legjobbkor. „Jelen bajaink egyik forrása éppen ott rejlik, hogy nein vagyunk eléggé ismeretesek azon rendszer sok aprós, de lényeges sajátságaival, mely szerint a közügyek intézése egy évtized óta nálunk történik. Még mindig az absolut vagy a chancellori rendszerhez szokott fogalmakkal élünk a parlamenti rendszer alatt. E lapok átolvasása után látni fogja az olvasó, hogy e rendszer eredeti helyén, Angliában, egészen elmosódik a múltba azon kor, amidőn ott e rendszer kezdetét vette ; ott az események természetszerű fejleménye ez ; míg ellenben nálunk, az 1848-ban történt első bevezetési kísérletkor: 1 A Hunniában, id. Fekete József—Váradi József : Széchenyi vallomásai és tanításai (Budapest 1926), 324—25. 1. 2 Th. E. May : Treatise on the law, privileges, proceedings and usages of parliament (1844). Magyarul : Az angol parliament és eljárása. A 4. kiad. után átdolg. Barsi József (Pest 1861). Az idézet : 375. 1. 3 Az angol alkotmány története 1760—1860. Budapesti Szemle 17, 18, 20. k. (1863, 1864). — Az angol alkotmány lényegéről. Uo. Új folyam, 11. k. (1868). 4 Pest 1867. — Néhány évvel utána ugyancsak a parlament tárgykörébe vágó kis füzet jelent meg : Laugel Ágost : Az angol alsóház és a parlamenti kormány. Ford. Timon (Budapest 1872). Ebben is olvashatjuk a római jog hasonlatát, amit később Concha használ.
