Századok – 1940

Értekezések - MACARTNEY; CARLILE Aylmer: „Pascua Romanorum” 1–11

20 MACARTNEY С. A. mondával, s egy vagy több közös vonást mutat vele. Talán a legegyszerűbb közülük a legrégibb orosz krónika elbeszélése. Ez a szöveg két rejtélyes utalást tartalmaz a dunai „oláhok"-ra. Az első így hangzik : ,,Mikor az oláhok megtámadták a dunai szlávokat, letelepedtek köztük s leigázták őket. ez utóbbiak a Visztulához jöttek." A második: „A húnok keletről jövet elhaladtak Kievnél, átvergődtek a nagy hegyeken és háborúskodni kezdtek azon a vidéken az oláhokkal és a szlávokkal ; ott ugyanis először a szlávok telepedtek meg. de az oláhok elfoglalták a szlávok országát." A húnok azután kiűzték az oláhokat, elfoglalták földjüket és letelepedtek a szlávok között, meghódolásra kényszerítve őket. Ettől fogva ezt az országot Hungariának nevezték. Milyen forrásból származott ez az értesülés ? Köztudomású, hogy e krónika legkorábbi fejezeteinek egyik főforrása Georgios Hamartolos krónikájának egy szláv változata ; a balkáni ügyekre vonatkozó adatok nagy része innen ered. Ez a szláv Georgios-változat feltétlenül tartal mázott a görög szövegbe illesztett bizonyos toldalékokat, melyek régebbi és mondaszerűbb forrásokból származtak.1 Attila halálának egy közvetlenül Georgiosból fordított leírásában a következő részletet találjuk : „Amint másutt írva van, Attila király az északig országokból jött, nagy sereggel elfoglalt római városokat és ostrom alá vette Rómát." Ezután Attila esküvője és halála történetének egy különös változata következik. Majd a szöveg így folytatódik : ..De emberei átvitték holtestét az oláhok és a németek (voloehi e nemtsi) országán és Magyarországon temették el." Itt látjuk az első bizonyítékát annak, hogy a Konstantinos szövegében szereplő „római" (Romanus) név a szláv változatban „oláh"-vá lett. Mivel magától kínálkozik a feltevés, hogy a krónikának az „oláhokra" vonatkozó valamennyi értesülése ugyanabból a forrásból ered — véleményem szerint ez máris mutatja a kapcsolatot Konstantinos szövegével. Különösen jellemző Róma ostromának említése : ez nyilván elferdítése annak, hogy a rómaiak városait ostromolták. Látjuk azonban, hogy az avarok eltűntek a Játhatárról, az „oláhok" által leigázott nép kizárólag a szláv. Itt még az oláhok a hódítók, s ebben az értelemben nem ők a „pastores Romanorum", hanem a szlávok ; az oláhok maguk a ,.Romani". De mégis megtörtént az első lépés a további ferdítések irányába. Megfigyelhetjük azt is, hogy itt az ostrom története Attilához fűződik, aki „az északi országokból" jött, s egyben a magyarok királyává is lett.