Századok – 1939

Szemle - Kalveram; Gertrud: Die Theorien von den Wirtschaftsstufen. Ism.: Lederer Emma 104

104 SZEMLE Jenő herceg ráckevei kastélyának szentelt tanulmányában : a kastély építészét Hildebrandt János Lukácsnak, az osztrák barokk nagy mesterének személyében állapítja meg. A kötet második felében egykét, a közelmúlt jubileumaival kapcsolatban keletkezett, kevés vonással megrajzolt mesterképmást találunk, valamint olyan általános művészet- és stílustörténeti tanulmányokat, melyek a művészettörténészeken kívül az általános történelem művelőit is közvetlenül kell hogy érdekeljék. A klasszicizmus stílustörténeti korszakának képzőművészeti áttekintése, a késő antik és a modern művészet hasonlóságának és egyben lényegbevágó eltéréseinek a történeti fejlődésbe beállított magyarázata, az expresszionizmusnak és a primitívizmusnak történeti értékelése, a l'art pour l'art elvének bukása után jogaiba visszahelyezett iparművészet és a válságba jutott arcképfestészet problémájának kifejtése, végül a festői és szobrászi látás alapfogalmainak tisztázása egyöntetűen tanúskodnak a szerző tudományos hitvallása mellett, melyet a kötet egyetlen kritikai cikkében, Max Dvorak szellemi hagyatékának méltatásában így fejez ki : ,,A szellemtörténeti megértéshez kapcsolódó művészeti kritikát mindig össze kell egyeztetnünk a kvalitás szerint való, örök érvényre törekvő értékeléssel." A bécsi szellemtörténeti iskola, Riegl és Dvorak nagy érdemeit, a Kunstwollen és Kunstkönnen elméletének lehetőségeit a történeti élet jelenségeinek egybefogása és egységbenlátása szempontjából mindenütt elismeri, de hangsúlyozza és példákkal mutatja be egyrészt a pozitív adatkutatás és anyagismeret, másrészt az esztétikai értelemben vett állandó művészeti értékelés jelentőségét. Ε három módszer végeredményében a művészettudomány ideális lényegéhez vezető hármas út, melyek egyikén sem lehet a másik kettő ismerete nélkül a célhoz eljutni. Mindhárom úton hivatottan vezet a megismerés felé a könyv fínomtollú szerzője. Ifj. Vayer Lajos. Kalverain. Gertrud: Die Theorien von den Wirtschaftsseiten. (Frankfurter Wissenschaftliche Studien, H. 1.) Leipzig, 1935. H. Buske. 8° 176 1. — K. könyve rendkívül alapos, minden részletre kiterjedően pontos összeállítása a gazdasági fokozatok elméleteinek. Legrégibbtől a legmodernebbig ismertet minden, még kevéssé számottevő fokozatelméletet is, azoknak részletes leírását, sőt mélyreható analízisét adja. A legnagyobb figyelmet Friedrich List és a régibb történeti nemzetgazdaságtani iskola, Roscher és Knies fokozatelméleteinek szenteli. Részletesen foglalkozik Karl Bücher elméletével, akit inkább gazdaságtörténésznek, mit közgazdának tart, ezzel — szerintünk kissé elavult felfogásnak hódolva be. Elveti azonban Max Weber „ideáltípusait" és aránylag röviden tárgyalja Sombart és a többi újabb közgazda-történetíró elméleteit. Minden elméletet három szempontból vesz taglalás alá : gazdaságelméleti, gazdaságtörténeti és gazdaságpolitikai szempontból és ezeknek összevetésével igyekszik minden egyes fokozatelmélet lényegét megállapítani. Nagy munkájának jelentőségét azonban szinte megdönti könyvének végső konklúziójával, hogy a gazdasági fokozatelméleteknek tulajdonított jelentőség mindeddig túlzott volt, hiszen ezek mind a gazdaságelmélet, mind a gazdaságtörténet szempontjából csak mint módszertani segédeszközök jöhetnek számításba, míg a gazdaságpolitikára egyenesen káros hatásúak. Ez utóbbi megállapításait nem oszthatjuk teljesen. A gazdasági fokozatelméletek fontossága, véleményünk szerint, sokkal nagyobb. A szerző maga jelenti ki, hogy gazdaságelmélet és gazdaságtörténet kiegyeztetésében éppen a fokozatelméletek a legfonto-