Századok – 1939

Történeti irodalom - Hóman Bálint: Szent István. Ism.: Deér József 84

84 TÖRTÉNETI IRODALOM pontosan megmagyarázzák a hat vagylagosan felsorolt királyi ember családi viszonyait és megadják a rájuk vonatkozó irodal­mat. (Sőt a Szlavniczai Sándor-család Rajcsányi-féle leszármazási tábláját is közli az egyik jegyzet.) A szereplő Magyar- és Thurzó­családról is kapunk felvilágosítást. Még a kiküldött kanonok, Báni Gáspár életrajzára vonatkozó irodalmi utalást is megkapjuk. Egy jegyzet köztörténeti vonatkozású (Illavának a lengyelek által történt elfoglalását tárgyalja), a többi pedig dátumfeloldás. Mindez csak egyetlen oklevél jegyzetelése. De hasonló az appa­rátus minden egyes oklevélnél. Nem ritkán 20 vagy annál is több jegyzet kísér egyetlen egy oklevelet, mert minden szereplő személy- és helységnévnek megtaláljuk a maga magyarázatát, nem is említve az oklevéltani jegyzeteket. Mindez a használónak hihetetlen könnyebbséget jelent. Nemcsak egyes családok, dátu­mok, vagy földrajzi adatok szerepelnek a jegyzetekben, hanem egyes tót helység- és dűlőnevek magyar fordítása és a magyar nevek mai hangalakja is megtalálható. Ugyanez a modern felfogás jellemzi a munka indexét is, melyet nagy gonddal és fáradsággal Fekete Nagy Antal állított össze. A helységek mai magyar neve mellett az okmánytárban előforduló összes névváltozatok szerepelnek zárójelben és az utolsó lapszám mellett megtaláljuk a megfelelő évszámokat is. Még egy újítás van L. kön y vében és ez az a néhány fénykép, mely a Vág völgyének csodálatosan szép fekvésű várait mutatja be. Úgy gondoljuk, ezek a képek érzelmi momentumok alapján kerültek a kötetbe. Akár ez volt az oka, akár esztétikai szempon­tok vezették a szerzőt, ezzel nemcsak a kötet külső díszét emelte. A következő kötetekben az elavult oklevél-facsimilék helyett a trencséni vidék régi térképeire is sor kerülhet, amelyeket eddig nem igen vettek figyelembe. A kötet elejére L. bevezető tanulmányt csatolt Trencsén megye települési viszonyairól és a Podmanini Podmaniczky­család történetéről. Ezzel tulajdonképen az alapítvány jogi kikötéseinek akart eleget tenni, de a 70 lapos bevezetés joggal léphet fel nagyobb igényekkel : alaposan megismertet Trencsén megye későközépkori állapotával és a Podmaniczky-család első kimagasló képviselőivel. A kötet súlypontja azonban ter­mészetesen az oklevélközlésre esik, főként ennek módszerére. L. legnagyobb érdeme, hogy kialakította, igazán mintaszerű módon, a modern magyar oklevélkiadás módszerét. Szebben és jobban az alapítványt alig lehetett volna felhasználni ! Fügedi Erik. Hóman Bálint : Szent István. Budapest, 1938. Kir. M. Egyetemi Nyomda. 8° 326 1. A magyar történetírás eljövendő historikusa bizonyára különös figyelmet fog szentelni a most lezárult két évtizedes korszak tudományos termelésének. Bármint vélekedjék is a vég­zett munka tervszerűségéről, az elért eredmények és az alkalma­zásra került módszerek végső értékéről, ehsmerését semmiesetre

Next

/
Oldalképek
Tartalom