Századok – 1939

Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Az 1869-i „pénzválság” és a bankkérdés 33

62 JUHÁ.SZ LAJOS A szeptemberben jelentkezett válság minden mozgást, kezdeményezést megdermeszti) légköre körülbelül fél éven keresztül nehezedett a magyar gazdasági életre. A válság tartama alatt a hitelintézetek mindvégig tartózkodóan viselkedtek. Letéti üzletüket lehetőleg szüneteltették, már elfogadott letétekre a tőzsdei árfolyamveszteségek miatt utánfizetést kívántak, amire a tőzsde ismét csak az árfolyamok leszállításával felelt. Ha valamelyik értékpapír iránt esetleg némi érdeklődés nyilvánult, a bankok az alkalmat a letétek értékesítésére használták fel s csakhamar túlkínálat jelentkezett. Az általános pénzszűke miatt a kereskedelmi és ipari tevékenység a legcsekélyebbre szorítkozott. Az embereken kedvetlenség vett erőt és nagyfokú bizalmatlanság. Megkezdett vállalkozásokat gyakran minden komoly ok nélkül félbehagyták ; soha addig annyi cégfelszámolás nem történt a fővárosban oly rövid idő alatt, mint ezekben a hónapokban. Az üzletüket folytató vállalkozások is nagy nehézségekkel küzdöttek. Gyakran egészen jó hírnek örvendő intézetek sem tudtak fizetési kötelezettségüknek simán eleget tenni. Mindenki érezte a túlfeszített állapot keserves szorítását.1 Nagyobb zavarok mindamellett ritkán fordultak elő. Október közepén jelentkeztek először elháríthatatlannak látszó nehézségek egy-két fővárosi nagykereskedő cég helyzetében ; azonnal mentő-tárgyalások indultak, egy váratlan bukás azonban magával rántotta őket. így keletkezett 5 jelentősebb csőd november elején. A legfeltűnőbbek közé tartozott az, melyet a Kohen testvérek ellen nyitottak november 3-án s itt is 170.000 frt aktíva mellett csak 25.000 frt volt a hiány.2 Jellemző Stein Jeromos bukása, ki november 4-én 512.063 frt aktíva és ennél 84.644 frt-tal kevesebb passzíva mellett ment csődbe.3 A legnagyobb megrendülést kétségtelenül az Omnibusz részvénytársaság bukása okozta, mely sokaknak kedvét véglegesen elvette további próbálkozástól és általánossá tette a mindenáron felszámoló hangulatot. A többi csőd jórészt kisebb jelentőségű és jóllehet közvetlen okai közt szinte kivétel nélkül felemlítik ,,az utóbbi időben beállt pénz- és kereskedelmi krízist", legtöbb esetben kapcsolatban vannak súlyos tőzsdei veszteségekkel. König Lipót is felhozta bukásának okául a kereskedelmi pangást, emellett azonban 150.000 frt-os tőzsdei veszteséget, a gabonaüzletben 30.000 frt-os ráfizetést is elárultak száma-1 Rückblicke auf die Handelsverhältnisse des Jahres 1869. 2 Budapest székesfővárosi levéltár. Pesti csődiratok, 43/1869. 3 Uo. 42/1869.