Századok – 1939
Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Az 1869-i „pénzválság” és a bankkérdés 33
42 JUHÁSZ LAJOS jövedelmezősége miatt, hanem nemzetgazdasági tekinteténél fogva is figyelmet érdemel, mert általa e fontos, igen elterjedt gyári cikkeknek külföldről behozatala s azokért nevezetes pénzösszegek kivitele volna mellőzhető."1 A kezdeti sikerek, melyek mind kellően megokoltak és jogosak voltak, megbabonázták a közvéleményt. Megsokszorozódott a közgazdaság iránt érdeklődők száma. Akinek csak valami csekély tőkéje volt, később egyre fokozottabb mértékben a kívánatos tőkével nem rendelkezők is, mind részt akartak venni az „újjászületett ország gazdasági érdekeinek előmozdításában" és senki sem kételkedett egy pillanatig sem a biztos eredmény, elsősorban természetesen a nagy haszon felől. Vetsey Sándor, a bőrgyár elnöke, 1868 január 8-án megállapíthatni vélte, hogy miután „az erők egyesítésének hatalma a lefolyt évben hazánkban a nemzet -gazdászat terén is megszüntetni törekedett a létező hiányokat és köztudomásúlag különösen az ipar terén számos vállalatot hívott életre", ezen új vállalkozások „óhajtott sikert helyeznek biztos kilátásba".2 Kármán Lajos köz- és váltóügyvéd, országgyűlési képviselő, honvédőrnagy, Európát bejárt, szélesebb látókörű és jobbmódú földbirtokos, mikor 1868 január 10-én Magyar Általános Közgazdászati, Ipar és Kereskedelmi Központi Ügynökségi Iroda engedélyezését kérte a minisztériumtól, folyamodványában a következőket írta : „Itt az ideje, hogy a magyar az anyagi érdekeket előmozdító vállalatok terén is versenyre keljen Európa művelt nemzeteivel. A törvényhozás jelen kiegészített állapotában kétségkívül legnagyobb horderej ű s minden honpolgárt mélyen érdeklő tényezők közé tartoznak életrevaló új eszmék, intézmények, vállalatok alkotása s létesítése. Az újonnan megindult törvényhatósági élet felébreszté a vállalkozási szellemet. Most, midőn hazai közügyeink rendezettebb állapotba jutottak, midőn mind sociális, mind szellemi s anyagi érdekeink terén keletkező minden életrevaló eszmét, vállalatot a nemzeti kormány kegyes figyelmére, pártfogására méltat, megnyugtató remény által buzdíttatik mindenki a szükséges engedély kieszközlésére és bizton reméli a sikert."3 Előkelő közéleti férfiak és komoly szakemberek, Trefort Ágost, Zichy Jenő gr., Posner Károly, Zsivora György, akarták tető alá hozni az Első Pest-Rákosi Részvény Papírgyárat. Törekvésük indokolásában a következő sorok olvashatók : 1 Pesti tes. 1867 XI./310. 2 Pesti tes. 1867 XI./313. 3 Pesti tes. 1868 IL/188.