Századok – 1939

Történeti irodalom - Borzsák; Stephan: Die Kenntnisse des Altertums über das Karpatenbecken. Ism.: Nagy Tibor 203

történeti irodalom 203 ι tisztán. A következő részben az itinerariumoktól jelzett útvonalak mellett haladva a fontosabb római települések azonosítását, s ezeknek tartományunkban elfoglalt jelentőségét mutatja be G. Egyesítve megtalálható itt a legkülönbözőbb időszaki folyóiratokban szétszórt és a magyar kutató számára is csak nehezen hozzáférhető és áttekinthető anyag. Ezekből a leglényegesebbek összefoglalása hasznos alapul fog szolgálni tartományunk régészeti kataszteréhez is, amely mind sürgősebben pótlandó hiánya tudományágunknak. G. munkájának megalapozottságát mutatja többek között, hogy Jugoszlávia régészeti kataszterének feldolgozása, amelyből eddig Poetovio és Zágráb környéke jelent meg,1® nagyjából megerősíti a szerző eredményeit. Ki kell még emelni a tudományos etymologia alkalmazásával tett igen értékes megjegyzéseit. Kisebb elírások és helytelenségek csúsztak ugyan be2

a szövegbe, a lapszámra történő hivatkozás is többször pontatlan, ezek az apróbb hibák azonban nem érintik a munka egészének az értékét. A tanulmány a legteljesebb mértékben megfelel a Régészeti Intézet igazgatójától kitűzött egyik célnak : megismertetni a hazai irodalom eredményeit a külfölddel. Emellett remélhetőleg a hazai szűkebb regionális kutatásra is serkentőleg fog hatni ; ez utóbbi eredményei különben máris mutatkoznak.3 Borzsák István nagy felkészültséggel megírt tanulmánya arra a kérdésre keres feleletet, hogy milyen ismeretei, illetve elképzelései voltak az antik világnak Magyarország földjéről. Hazai részről legutoljára a Millenniumi Történet első kötetében (XI. s köv. 1.) kaptunk erről tájékoztatót ; ez azonban a hiányos anyaggyűjtés következtében már megjelenése pillanatában sem volt kielégítő. Negyven esztendeig kellett várni, hogy e tárgyban a kor színvonalán mozgó összefoglalást kapjunk. B. dolgozata két részre tagozódik : 1. a klasszikus görögség ismeretei a Duna völgyéről (5—22. 1.) ; 2. a Kárpátok medencéjének szerepe az antik világképben Róma megjelenése után (23—-46. 1.). A görögségnek a Pontus nyugati partvidékén virágzó gyarmatai (Istros, Olbia, Odessos) jutottak először kereskedelmi kapcsolataik révén érintkezésbe hazánk keleti, s azzal határos részeivel. 500 körül ezek a kereskedők már jól ismerhették a géták- és szkythák-1 J. Klemenc—B. Saria : Arehaeologische Karte von Jugoslavien Blatt Ptuj, Beograd—-Zagreb, 1936.—J. Klemenc : Blatt Zagreb, 1938. 2 Pl.: a Savarián keresztülfolyó Sibaris nem a Gyöngyössel (64. 1. 4. jz.), hanem a Perinth patakkal azonosítandó. •— Sulpicius Severus Szent Márton életrajza nem hozható fel bizonyítékul arra, hogy Savaria püspöki székhely volt (72. 1.). — A Passió Quirini értelmében Amantius praeses nem Sisciába, hanem Savariába tér vissza (72. 1.). — Az Ad Militare nevű tábor helyőrsége helyesen az équités Plavianenses csapattestéből állt (112. 1.). — A régi Sopianae főútvonala a mai Rákóczi-útnak, s nem a Király-utcának felelt meg (117. 1.), stb. 3 Lovas E.: Pannónia római úthálózata Győr környékén (Pannonhalmi Szemle Könyvtára, 22. Pannonhalma 1937).