Századok – 1939

Értekezések - KNIEZSA ISTVÁN: Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzékének helységei (1 térképvázlattal) 167

az esztergomi káptalan dézsm a jegyzékének helységei 185 de itt sem okolja meg véleményét. Én inkább Gyerk-kel azonosítanám, mert ez a felsorolt helységek területének mintegy a központjában fekszik, míg Györki meglehetősen kívül esik rajta. Ez azonban nem nyomós érv, mert ilyen távolabbi helység Nyék is, de különösen Szobok (ld. alább). Gyerket mindenesetre már elég korán említik okleveleink mint az esztergomi egyház birtokát (1245/1270 : Gyrki Fejér: Cod. Dipl. IV/3. 279—80. 1.; 1263': villa Gerky Mon. Str. I. 491. 1.; 1290: Greky Mon. Str. II. 258. 1.) — Gyerk az 1290. évi oklevél Greky adatának és a tót Hrkovce alaknak tanúsága szerint egy eredeti Girk-ből fejlődött. Ez talán a görög szónak régi alakja. Györki esetében világos, hogy a Georgius személynév rejlik benne. 8. Neuelen. Chaloupecky (245. 1.) a Korpona völgyében fekvő Méz-nevelő ~ Medovarce helységre vonatkoztatja. Ez topográfiai szempontból elfogadható volna, mert a Korpona völgyében több helységet sorol elő jegyzékünk, azonban a név az eredetiben is világosan Neuel-en-nek és nem Ν euel-eu-nek van írva. A Nevelő olvasás tehát mindenesetre önkényes, ha meg is kell engednünk, hogy ilyen apró elírások az oklevél letisztázásánál könnyen előfordulhattak (ilyen pl. a már említett Brodrinc Brodnuk helyett!). — Eredete egyelőre bizonytalan. 9. Prüscan. Az Ipolyság melletti Pereszlényre gondol már Chaloupecky is (245. 1.). Ebben az esetben itt is elírást kell feltennünk valami *Prisclan helyett. 1245-ben Perezlen a név alakja (1245—1270 : Fejér : Cod. Dipl. IV/3. 279. 1.). — Kétségtelenül szláv név. Valószínűleg egy szláv Frisian, vagy Predan személynév rejlik benne. 10. Scobuc, ma Szobok puszta Kővár és Balassagyarmat között, Nógrád megyében. Mivel Balassagyarmat a magyar középkor elején Hont megyéhez t artozott (Csánki I. 92. 1.), nincs benne semmi feltűnő, hogy Szobokot a honti főesperesség területén találjuk. Csánki is ismeri (1400 : Zobok Csánki, I. 108. 1.). — Eredete : szláv Sob'hlch személynév, amely a Sobèslav becézőalakja. A helynév magyar névadáson alapul. Amint látni, az oklevél helyneveinek részletes vizsgálata során is számos név maradt megfejtetlenül. Azt hiszem azonban, sikerült kimutatnom, hogy a nevek azonosítása nem reménytelen vállalkozás. Ha egyes neveket ma nem is tudunk még pontosan meghatározni, a nevek túlnyomó többsége nagyon szépen azonosítható. Az eddig ismeretlennek minősített helységek is, azt hiszem, újabb levéltári adatok és a dűlőnevek tüzetesebb vizsgálata során könnyen lokalizálhatok lehetnek.