Századok – 1939

Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: Történelem és szociológia - 137

TÖRTÉNELEM ÉS SZOCIOLÓGIA 157 kicsiny töredéke tartozik hozzájuk, a széles közszükségleteket a ,,szabad" kézművesség látja el. S a céhek szerepe mégis általános ; joghatóság nélkül is ők fejezik ki objektív szabály ozódással a mesterségek módszereit. Szabályozás, ami túlnyomóan a kézművestársadalom teljes életének adminisztrációja, a mesterség módszerei csak ebbe beleágyazva jelentkeznek. A céhszerű kézművesség a szokásszerű, személyies együttessel szerves összefüggésben fejlődött ki ; a mesterség módszerei azért fejlődésképesek, mert a föld társadalmával, annak foglalatosságaival, módszereivel való felbonthatlan egybeilleszkedés, és nem érdekkölcsönösség az alapja. Bizonyos, hogy a hűbériség az igazi mély talaja az egész európai fejlődésnek. Ez az az üzemiesség, amely a mindig azonos emberi természetet végül csodálatos teljesítményekre képesítette. Európa különböző vidékein, még az újkor jórészén át is, ott a legmélyebb a fejlődés, ahol legmélyebben hatotta át a társadalomszervezetet a hűbériesség üzeme. Az eredeti hűbériesség, amely az alsó, személyies életformák izmos érvényesülésén alapult, és azokkal szerves összefüggésben maradva képezte ki felsőbb orgánumait. Jöhettek más vidékeken hirtelen politikai-szellemi-gazdasági lendületek, szerepelhettek velük szemben a hűbéries társadalmak mozdulatlan nehezékekként, — bennük dolgozódott fel mégis valóságos társadalmias fejlődéssé minden eredmény. A formaképződés szerepének elméleti átgondolására szüksége van a társadalomtörténetnek, de inkább csak az alapvető szociológiai szemlélet megszilárdításának szempontjából. Ezáltal kapcsolódhatik már elméleti kiindulásában is a szociológiához, amely általános törvényszerűségeket keres. Ügy hisszük, e törvényszerűségeket a történeti konkrétumokban is megtalálhatni, a kultúrák kezdetének és sorsának magyarázat át konkrét történeti összefüggések követelésével, s mégis általános törvényszerűségek érvényesítésével is kereshetjük. * A „rendiség" sokat vitatott problémája szintén nem oldható meg másként, csakis a társadalmasodás konkrét módszereinek vizsgálatával. A „rendiség" általános jelenség, s mégis alig lehet egymással összehasonlítani a különböző társadalomfejlődések rendiségeit. Értelmük, tartalmuk, funkciójuk, szellemük alapján semmiként sem : a bennök folyó élet mindenütt más és más. Az életet magát itt is ki kell kapcsolnunk, csakis a társadalomképződés módszereinek alapján határozhatjuk meg a rendiség fogalmát .