Századok – 1939

Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: Történelem és szociológia - 137

170 HAJNAL. ISTVÁN eljárásmódok szerepelnek így. az élő ember csak viseli őket. Neveli rájuk utódait, nem is közvetlenül a haszon kedvéért. Maga a. mozdulat, a fogás, az eszköz közeledik a természet anyagához, s nem a csupasz embeii érdek. Az objektív formaképződés veszi át az uralmat a vitális élettel szemben. Az egyéni életek szinte eltűnnek a generációkon át egymásból kialakuló módszerek mögött. A családot, bármi legyen is állapota, az időkön áthúzódó sziláid képletként, üzemként tartja fenn ez a formaképződés. A vérségi kapcsolat eszméje, érdekközössége csak kísérheti az üzemi együvéforrást, „nagy család" nem képződik, a rokonság nem alakul ki szilárd társadalomképletté, a „kis család" szerepe a lényeges. Ilymódon a régi jogi helyzetből adott különbségeket sokszorosan variálva a racionális szerkezetben egykor jelentéktelen, apró életkülönbségek válnak jelentősekké, sajátos kondíciók kialakítóivá. A teljes embeii élet, s nem a gyors, kizsákmányoló hasznosság tapad oda a természetes környezethez. A közösségben senkinek sincs „köze" egymáshoz, s mégis minden együttes érdeknél bensőbb, sokoldalúbb az egybeforradás. Aki másnak földjén dolgozik, egykor rabszolga vagy szerződéses munkás, annak foglalatossága generációk multán már kiküszöbölhetlen alkatrésze az együttélés formáinak. A racionális jog elmosódik, erőtlen ezzel szemben. Meglendítő esemény lenne, ha valamely család nem járna már ki szokott munkájára, aminek módjai-teljesítményei idegen tulajdonon is az ő életének tartozékai, s amelyekkel ott szerepelt mindig a közösség társaséletében, ünnepein, szertartásaiban is. De egyébként is : minden élet már szokásosan illeszkedik a többibe, minden munka sokszoros eresztékekkel tolódik a másikba. Kicsiny szívességek a munkaszerkezet maradandó alkatrészeivé válnak ; ami módszer sajátos körülmények folytán valamely családi üzemben, a föld, víz, fa, növény kezelésére, fejlettebben kiképződött, az számító kölcsönösség nélkül is benn szerepel az együttes életben. A későbbi középkori tulajdonjog, szomszédságjog, munkakölcsönösség sokféle változata nem csupaszon „gazdasági" eredetű. Mindenki kondíciójának erős különbsége, de az egymáshoz igazodás a személyes életformák által történik ; érdek és önkény szeiepelhet az egyének életében, a táisadalomstruktúrában azonban csak a szilárd, hagyományozott életformák elemei szerepelnek. Ha valamely család szokott foglalatosságának egyes részleteit másra bízza, nincs racionális joga azok hasznára, a formákba mások öltöznek bele ; csak a személyies elismerés köti a megbízottat urához, a munkakor