Századok – 1939

Szemle - Wiek Béla: A kassai Szent Erzsébet-dóm. Ism.: Kampis Antal 129

SZEMLE 129 politikai, vallás- és nem utolsó sorban nemzetiségi történetének. A sírköveket többen méltatták már figyelmükre. Béesey Viktor képsorozata, Kemény Lajos, Mihalik József és Csergheő Géza közleményei jobbadán ismertté tették őket, sőt főleg Mihalik József pontos feliratközlései a pusztuló sírkövekről sok azóta eltűnt adatot is megmentettek. Ε közlemények felhasználásával W. tömör képet ad magukról az emlékekről. Rövid, világos stíluselemzésekkel állapítja meg a sírkövek művészi tartalmát, értékét, a feliratok holt betűiből az elhunyt személyét fedi fel s még sok egyéb történeti adatot elevenít meg. Azonban még itt sem áll meg. Kiegészítésekért felkutatta Kassa egész levéltárát s végrendeletek, fontos politikai iratok szószerint való, vagy kivonatos közlésével mondhatni Kassának egész történeti életét megjeleníti a maga mozgalmas elevenségében, zajló változatosságában. Legfontosabb és legérdekesebb a kassai síremlékeken az, hogy a város nemzetiségi összetételére igen fontos, sőt fellebbezhetetlen adatokat szolgáltatnak. A feliratokból s az elhunytak személyi viszonyaiból kitűnik, hogy Kassa lakossága a XIV—XV. sz.-i német-magyar vegyességből a XVI. sz. során mindinkább magyarrá vált s a XVII. sz.-ban szinte szlnmagyarrá formálódott. Ezen csak a következő század osztrák katona-, hivatalnok- és iparosbetelepítő tevékenysége változtatott. Kampis Antal. Wiek Béla: A kassai Szent Erzsébet-dóm. Kosice, 1936. Sz. Erzsébet ny. 8° 438 1. ill. 10 mell. — Mint a kicsiny folyók a nagy, mindent magábafogadó folyamba, úgy torkollanak a szerzőnek egyéb munkái e hatalmas kötetbe. A Sz. Erzsébet templom, a magyar gótikának ez a hasonlíthatatlanul legnagyobb és mind egészében mind részleteiben legnemesebb, legszebb alkotása szinte rendeltetésszerűen tömöríti magába Kassa egész történetét. Kövei, berendezésének, külső és belső díszeinek darabjai, a rávonatkozó írott okmányok eleven erekkel fűződnek a város politikai, gazdasági, vallási életéhez. Kassa történetét lehetetlenség volna megírni a dóm múltjának aprólékos ismerete nélkül, következéskép a dóm története egyben szinte teljes helytörténet is. W. szorgalmas történetírói munkássága során szerető gonddal, aprólékos figyelemmel tisztázta Kassa városának majd minden régibb- és újabbkori művészettörténeti problémáját, és pedig úgy, hogy mindig többet markolt. A művészettörténet alapjában véve csak ürügy volt számára ahhoz, hogy széleskörű s eredményekben gazdag kutatásait a történelem minden vonatkozásában elénk tárhassa. Majdnem minden munkájában feltűnik a dóm sziluettje is, érinti csupán, elsiklik mellette anélkül, hogy ígérné történetének feldolgozását. Ε hatalmas munkája mégsem hat meglepetésként. W. történetírói müvére más korona, mint a dóm részletes és kimerítő története nem kerülhetett. Alapvetése széleskörű és biztos. Nincs olyan részlet, nincs olyan csekélynek látszó jelenség, mely figyelmét elkerülné; ha csak lehet, okmányszerű bizonyítékokhoz fűzi fejtegetését. Bőven és híven előadja a megelőző kutatók eredményeit is, ám ezeket a saját kutatásoknak hatalmas mennyiségű első közléseivel egészíti ki. Hiú vállalkozás lenne a könyv részletes ismertetése. Átfogó gazdagsága zárja ezt ki. Elég annyit említenünk, hogy az épület keletkezésére vonatkozóan részletes időrenddel s formai elemzéssel szolgál ; a belső berendezésnek szinte minden egyes darabja, a hatalmas főoltártól kezdve a legkisebb harangig, szinte monografikus jellegű feldolgozást nyer, az eddigi hozzászólók véleményének pontos idézésétől kísérve. A templomhoz kapcsolódó polgári közösség hitéletére vonatkozó közlések a templom középkori ki-Századok 1939, I—III. 9