Századok – 1939
Történeti irodalom - Karpat; Jozef: Corona Regni Hungariae v dobe árpádovskej. Ism.: Murarik Antal 87
TÖBTÉNETI IBODALOM 91 hatását a szerb jogszemléletre a belgrádi egyetem orosz származású jogtörténészprofesszorának, Solovjevnek1 Taranovski2 kutatásaira támaszkodó eredményeit átvéve tárgyalja. Önállóságot árul el azonban a szerző akkor, amikor nemcsak az időbeli prius alapján állapítja meg a magyar jog hatását az általa alaposan vizsgált cseh és lengyel jogrendszerre, hanem rámutat arra is, hogy a magyar koronaeszme első jogemlékeinkben csak a corona regia, illetőleg corona nostra kifejezés alakjában jelenik meg, csak igen lassan szakad el a királyi jelzőtől és a regnum fogalma felé közeledve csak az Árpád-kor vége felé fordul elő corona regni alakban. Ezzel szemben a cseh és lengyel jogszemlélet koronaeszméje már legelső megjelenési formájában is corona regni alakban szerepel, ami arra mutat, hogy cseh és lengyel földön a koronaeszme nem ment át azon a lassú, de teljes fejlődésen, a konkrét alakból az absztrakt irányába fokozatosan belenőve, mint ez hazánkban történt, hanem egyszerűen átvette a magyar koronaeszmét azon a fejlődési fokon, mikor az hazánkban a corona regni alakot öltötte. Igen szép megjegyzés, meglátás ez. Kevésbbé meggyőző azonban az a másik megállapítás, hogy mivel nálunk a korona inkább csak mint eszme jelenik meg, de mint koronázási ékszer alig szerepel írásos emlékeinkben és így nem figyelhető meg az átmenet a konkrét koronafogalomtól az abstrahált koronaeszméig, — azért az absztrahálásnak hazánkon kívüli területen kellett történnie, egy másik társadalom körében. Ezt az okfejtést nem látjuk megalapozottnak. Éppen a szerző mutat rá ugyanis arra, hogy nálunk a fejlődés nem a corona regni alakkal kezdődik — amiben már talán némi rendi ízt is lehet érezni —, hanem a puszta „corona" vagy „corona regia" alakkal, melynél kezdetlegesebb formációjú absztrakciót gondolni sem lehet. Nem tudunk ugyanis elképzelni olyan absztrakciót, mely már magában érzékeltetné, hogy annak jelentéstartalma átmenetet alkot a konkrét koronázási ékszer és az absztrahált koronaeszme jelentése között. Ha tehát nálunk az absztrakció a képzelhető legkezdetlegesebb alakban jelenik meg, abból a csupán filológiai módszer szemszögéből az lenne következtethető, hogy az éppen 'primer megjelenési alak! Hogy pedig a corona minden absztrakció nélkül, tehát egyszerűen koronázási ékszer jelentésben felette ritkán fordul elő okleveles gyakorlatunkban, annak oka az, hogy okleveleink túlnyomó többsége általában jogügyletek emlékét őrzi s a királyi korona természetszerűen jogügyletnek nem tárgya, de még csak nem is mellékes szereplője. Felesleges azonban hangoztatnunk, hogy az utolsóelőtti mondatunkban vázolt, kizárólag filológiai szempontból levezethetőnek látszó eredményt csak filológiailag látjuk valószínűsíthetőnek, de azt igaznak legkevésbbé 1 A. Soloviev : Corona regni. Przewodnik historyczno-prawny. IV. évf. 1933, 1—4. sz. 2 TapaHOBCKH T. : McTopaja CptiCKOr iipaBa y HeMaitmoKoj AP'Kaeu (Beorpaa 1931).
