Századok – 1938

Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273

312 FÜGEDI EBICH Apony. 1268-ban szerepel először, mint oklevélkeltezési hely, 1392-ben azonban már vár, amelyhez egy lehota és Kovárc tartozik. A király ekkor kapcsolta hozzá Pereszlényi és Körtvélyest. (App. I. 226. 1.) A vár megépítésének pontosabb idejét nem tudjuk meghatározni. (Ethey : Zoborvidék, 75. 1.) Béd. 1376-ban még Elefánthoz tartozott. (Dl. 6341.) Valószínűleg Elefántból alakult ki. Eredetileg királyi terület volt, mely azonban 1379-ben már az Elefánthy-család birtoka. (Dl. 6631.) Szulóc. Apony mellett már erdőben kellett kialakulnia, amit régi neve, Dubnica mutat. 1262-ben mint nyitrai várföldet kapta meg a nyitrai káptalan (Vagner, 378. 1., F. VII/1. 285. 1.). Ε körül alakultak ki azok a kisebb földek, melyeket az 1326. évi nyitrai káptalan birtokösszeírása említ : Podluzsány, Gráb és Dubnica. (Vagner, 378. 1.) Aponytól északra alakul ki később a nyitraszerdahelyi uradalom. Elsőnek valószínűleg Családka települt, melyhez Szerdahely már a XIII. század végén hozzátartozott. 1334-ben a király mindkét birtokot a cseh származású Voytihnak és fiainak adta, amikor azonban 1371-ben elhagyták az országot, Ravasz István szerezte meg azokat. A kettő közül Szerdahely gyorsan vette át a vezetést. 1332-ben már plébániája van, ez mutatja, hogy nagyobb központi hely lehetett. A vár felépítésének idejét az 1371—1403. évek közti időre kell tennünk, de ez még csak alapja volt a későbbi kővárnak.1 Ez a vidék a maga egészében királyi terület volt. Ezt csupán Elefántról nem tudjuk kimutatni. Annak ellenére, hogy itt is találkozunk várjobbágyokkal, a későbbi időkben nagy uradalmak alakulnak ki, de ha ezeket megvizsgáljuk, lényeges eltéréseket találunk köztük és a nyugati részeken lévő hatalmas várbirtokok között. A várak közül Apony csak a XIV. században alakul ki és eredeti tartozékai Kőváréból és egy lehotából állnak. Amikor nagyobb uradalmat szerveznek belőle, akkor a király kénytelen a Nyitra túlsó oldalán fekvő, megmaradt királyi birtokokat hozzácsatolni. Szerdahely sem hasonlít Csejtére vagy Berencsre. Eredetileg kis telep volt, hasonlóan a többi kis faluhoz, csak később, egyes emberek birtokszerzeményeivel fejlődik ki nagyobb uradalommá. De Szerdahely sem foglalja el nagyobb tömb alakjában a Nyitra völgyét, hanem elszórt fekvésű birtokokból alakul ki. A Szerdahely feletti vidéken már egészen más a helyzet . A XII. századi kialakulásnak központja Bossány és Práznóc. Amikor Szent László megalapítja a kolosi bencés apátságot, nem bontja meg a vidék települési képét. Megmarad királyi 1 Zerdahelyi cs. It. nr. 52. és Monográfia 524. 1.