Századok – 1938

Történelmi irodalom - Fekete-Nagy Antal: A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. Ism.: Kring Miklós 72

73 TÖRTÉNETI IRODALOM fel követelményeket. Vannak ugyan, akik veszedelmeket látnak ebben a felfogásban : a tudományosság — szerintük — minden emberi megkötöttségtől (tehát nemzeti megkötöttségtől is) mentes szellemi funkció, amely a legelvontabban, legideálisabban értelmezett igazság szolgálatában áll. Ám a nemzet nemcsak évszázadok munkájával megvalósított értékek hordozója, hanem értékek szüntelen megvalósítója is s éppen ezért igényt tart minden egyes tagjának munkásságára. Amíg ebben az erkölcsi értelemben nemzet fennáll, azok, akik közösségébe beletartoznak, még tudományos munkájuk során sem vonhatják ki magukat a közösséget létrehozó és összetartó erők hatása alól. A hatásokat lehet csökkenteni, lehet tagadni, működésük tényén azonban ez mit sem változtathat. Az igazságkeresés annál igazabb s annál inkább visz a soha egészen el nem érhető cél, a tökéletes megismerés felé, mennél inkább tisztában van saját funkciójának megkötöttségével. A megkötöttség tudatosítása ugyanis még nem jelenti a felismert nehézségek és korlátok céltmegszabó hatalmának feltétlen elismerését. A nemzeti élet vethet fel kérdéseket, amelyekre választ a tudománytól vár, a válasz mikéntjét azonban előre soha meg nem szabhatja. Ezek a kérdések és kívánságok úgysem parancsként hangzanak el, hanem szinte tudat alatt, önként szabják meg az öntudatos nemzeti életet élő tudós munkásságának irányát. Tárgy választásában, problémalátásában benne tükröződik korának érdeklődése. F. szepesi monográfiájának olvasásakor és a hozzá mellékelt településtörténeti térkép szemlélésekor lehetetlen nem gondolni arra, hogy vájjon két-háromszáz év előtt a Szepesség történeti problémáját — a kutatási lehetőségeket azonosaknak véve — így ragadta volna-e meg a magyar históriaírás. A könyv címében tárgyként a Szepesség területi és társadalmi kialakulása szerepel ; a munka eredményeit illusztráló, részben összefoglaló térkép a nemzetiségek elterjedéséről és egymásra településéről ad számot. A szerző már előszavában jelzi, hogy a gazdag szepesi irodalom legnagyobb hiányosságát (kissé éles hangon mond ítéletet elődeiről) igyekszik munkájával pótolni. Ezt a hiányosságot főkép abban látja, hogy az eddigi kutatások — szinte érthetetlenül — alig vetettek számot a magyarságnak Szepes vármegye területén játszott szerepével. Pedig ez a szerep —- F. eredményei bizonyítják — alapvető jelentőségű és igen fontos volt. Célkitűzésén, problémalátásán, eredményei megfogalmazásán egyaránt érezni lehet, hogy ez a könyv modern magyar tudós munkája. Az a körülmény pedig, hogy célja elérésében nagy szerepet juttat a társadalmi, illetve jogi, kis részben pedig a gazdasági kérdések vizsgálatának, azt bizonyítja, hogy a történeti hűség, tehát az igazság mindenekfelett való szempontjához igazodott. Azt a korszakot ugyanis, amely a vizsgált probléma (a nemzetiségek betelepülése) területén évszázadokra meghatározta a fejlődés irányát, nem annyira nemzetiségi, mint inkább társadalmi, jogi és gazdasági erők formálták.