Századok – 1938
Pótfüzet - KOSÁRY DOMOKOS: Magyar és francia külpolitika 1848–49-ben 642
F 91 J MAGYAR ÉS FRANCIA KÜLPOLITIKA 48/49-BEN 647 fel nem hagynak, egyszercsak ötvenezer fegyveres magyart találnak majd Bécs kapuinál, Magyarország pedig elvész a dinasztia számára. Szerinte a pesti köztársasági szellemet csak úgy lehet ellensúlyozni, ha az udvar Batthyánynak segítő kezet nyújt.1 De la Cour június 10-án örömmel jelenti, liogy Batthyány a délvidéki mozgalmat leverni szándékozik, s liogy e terv keresztülvitelére lelkes magyar katonaság áll készen. Szerinte nemcsak örvendetes, hogy a magyar kormány fellép a bánsági „intelligences Russo-Czeches" ellen, hanem egyenesen az lenne kívánatos, ha Bécs példát venne erről az erőskezű magyar eljárásról ! A követ felismerte a magyar helyzet kritikus voltát, s hogy az több figyelmet és szimpátiát érdemelne osztrák részről ;2 ez a helyzet szerinte hétpróbás kormányt is zavarba hozna, már pedig ha nagylelkű és hazafias határozatokban nincs is hiány az országgyűlésen, elegendő gyakorlott államférfival Magyarország nem rendelkezik. De la Cour álláspontja elősegítette azt a megbeszélést, melyet vele Batthyány 1848 szeptember elején folytatott, De C4érando közbenjárása után.3 Ε találkozáson Batthyány feltárta Bécs ellentéteket szító politikáját, s felvetette a kérdést, hajlandó lenne-e a francia kormány, Magyarország törvényes önállását elismerve, az osztrák koimánynál „tanáccsal és rábeszéléssel" odahatni, hogy ez az önállóság meg is védessék. Ezzel előkerült Magyarország elismertetésének tisztázatlan kérdése, melyre természetesen minden szimpátia mellett sem adhatott a követ pozitív választ . Ezzel Batthyány is tisztában volt, bár fölvetette, hogy a magyar követek frankfurti szerepével e kérdést eldöntöttnek lehetne venni. Ugyanekkor bejelentette, hogy Teleki László megbízottként Párizsba utazik. Delà Cour tudta, hogy Batthyány, aki maga sem tagadta a helyzet válságos voltát, végső erőfeszítésekkel próbálja Bécs támogatását megnyerni, míg a magyar fővárosban már a „forradalmi mozgalom" kezd felülkerülni. Tudta azt is, hogy e válság megfelel az ellenforadalmat óhajtók érdekeinek. Szerinte Ausztriában nincs liberális nevet érdemlő párt, s a liberális érzelműek is egoizmussal 1 State Papers 1848—49. Correspondance respecting the affairs of Hungary, 674. és köv. 1., márc. 23, 25. 2 Archives des Affaires Etrangères, Autriche, vol. 436. júl. 23. 3 Erről részletes jelentés szept. 4-én, kivonatosan közölve Teleki mellékelt megbízólevele fordításával : Óváry—A vary : Háborús felelősség, 440—41.1. Felhasználja Károlyi Árpád : Batthyány Lajos főbenjáró pöre (Budapest, 1932), I. 333—34. 1.