Századok – 1938
Pótfüzet - KOSÁRY DOMOKOS: Magyar és francia külpolitika 1848–49-ben 642
646 KOSÁRY DOMOKOS [86] 1848 tavaszi változásait, melyekről hosszú jelentésekben számolt be kormányának.1 Gabriac a magyar helyzet nagy ismerőjének érezte magát. Szerinte „Magyarország mindig heves belső mozgalmak színhelye, ha az általános európai ügyek komoly fordulatot vesznek". Részletesen foglalkozott a bécsi magyar küldöttség útjával, Kossuth jelentőségével, látva a magyar sikernek a bécsi mozgalomra gyakorolt hatását. Március 26-án a magyar miniszterek névsorához hozzáteszi : „A bécsi magyar külügyminisztérium felállítása i'íjdonság, mely nagyjelentőségű Magyarországnak a Monarchia többi részével való viszonyát illetően. Ez nyilvánvaló lépés egy federácié) felé". Szerinte hasonló mozgalom várható Csehországban, Galíciában, Itáliában is. A magyar külügyminisztériumot Gabriac, mint Blackwell angol ágens is, oly intézménynek tudta, mely Magyarország és a Monarchia többi részének „közös" ügyeivel foglalkozik. Blackwell szerint e minisztérium Magyarország s a birodalom többi részének közös ügyeire, így a külső hatalmakkal folytatott tárgyalásokra is befolyással van. A „közös" ügyeket pontosan nem tisztázó 48-as törvényhozás az új külügyminisztérium hatáskörét sem írta pontosan körül, s ez utóbbi nem is felelt meg a fogalom mai értelmezésének. Ε helyzet következménye az volt, hogy a külügyi szolgálat osztatlanul Ausztria kezében maradt, s mivel a Monarchiának mindenütt volt akkreditált követe, külön magyar kiküldötteket a diplomáciai joggyakorlat megszegése nélkül egy külföldi állam sem fogadhatott hivatalosan.2 Az önálló magyar külpolitikának, akár a hadvezetésnek, 1848-ban újonnan kellett szerveződnie, kiválva a birodalmi keretek közül. A népfelkelésből hatalmas vezetői tehetségek formálhattak harcképes sereget. Megfelelő külügyi szervezetet az adott helyzetben körülbelül lehetetlen volt a semmiből megalkotni. A magyar küldöttek csak Pulszky módszerével juthattak valamire : ügyes propagandával, összeköttetéssel próbálva oly politikai tényezőkre hatni, melyekhez közvetlenül, hivatalosan, hiába fordultak volna. A magyarság egyáltalán nem rendelkezett azzal a régi tapasztalaton épülő külpolitikai készültséggel, melyre 1848 sorsdöntő fordulatában oly nagy szerep várt volna. A küzdelem megindulása után a magyar kormány hírszolgálata igen gyér volt s így 1 Archives des Affaires Etrangères (Paris). Correspondance politique. Autriche, vol. 435—440. 1848 marc—1849 okt. 2 Horváth i. m. 27. 1.
