Századok – 1938

Pótfüzet - VARGA ZOLTÁN: A szabadságeszme a XIX. század első felének magyar államszemléletében 576

[51] A SZABADSÁGESZME A XIX. SZ. ELSŐ FELÉBEN (ill dikat kizár, ha ezeket alkalmazzuk cselekedeteink mértékéül : az erényt „nyugalmazni lehet eddigi szolgálatáért".1 Jóllehet a természetjogi liberalizmus szerint a boldogság csak mellékes dolog, az életnek és a természetnek nem főcélja, a természettörvény csak a jogos állapotbeli életet parancsolja, melyben az ember sem nem boldog, sem nem boldogtalan, a boldogság és jólét az igazság és jog mellett a kor értékrendszerében mégis igen előkelő helyet foglal el. Jog és boldogság mint emberi célkitűzés összeolvad. Az állam nem egyéb e felfogás szerint mint több ember egyesülése avégett, hogy egymás javát és boldogságát előmozdítsa. Az állam célja és feladata minden egyes egyén jóléte. Ezt úgy szolgálja, ha minden egyes polgár jogát és igazságát egyaránt védi. Az állam célja az igazság védelme által a jólét előmozdítása.2 A természetjogi liberalizmus demokratikus iránya a monarchikus államformával szemben a köztársasági kormányforma értékét hirdeti. A köztársasági eszme elterjedésében döntő szerepet vitt az udvar kétszínű magatartása, majd mindinkább világosan látszó reform-, sőt magyarellenessége,3 de a szabadságharc küzdelmeit jóval megelőző időben is megtalálhatók már a természetjogi liberalizmusból táplálkozó elv gyökerei. Már egy 1833-ban széltében terjesztett röpirat is a természet rendje ellen valónak tartja, hogy milliók küzdjenek a szegénységgel azért, hogy egy ember mindennek bővében legyen, egy ország minden kincsét erőszakkal elrabolják azért, hogy a király jövedelmei szaporodjanak : azok a források, melyeknek a földművelés emelésére, a szorgalom növelésére s a kereskedelem fellendítésére kellene szolgálniok, a fejedelem magánpénztárába folynak. Ez a nép intellektuális erejét elnyomja s a fejedelemnek több 1 Vasváry Pál : Irányrajzok. Az ember és tényei. Életképek 1848, II. f. é. 356. 1. 2 Stáncsics Mihály: Rényképek, III. (Kolozsvár 1835) 111— 112. 1. Komis Károly : A kormányrendszerről szózat a Néphez, 1. 7. 1. „Azért vagyunk polgári társaságban, hogy egymást kölcsönösen minél könnyebben boldogulni segítsük. Máskép és pedig többfélekép is lehet ezt kimondani, változtatni, de mindig egyre megy ki ; például : a társaság célja, hogy benne egymásnak személyét és vagyonát az erőszak ellen biztosítsuk ; egyik-másik társunkat elnyomatni ne engedjük, mindenki iránt a szoros igazságot gyakoroltatni eszközöljük." Táncsics : Munkások. Munkások Újsága 1848 aug. 24. (24. sz.). „Cél az élet és boldogság, eszköz a föld és annak termékei." Kocsis Imre : A társadalmi viszonyok igazságos rendezéséről. Munkások Újsága 1848 nov. 21. (16. sz.). Quodlibet (Lipcse 1845) 21. 1. 3 Erdős Ernő : A köztársasági eszme és az 1848—49-iki hírlapok (Budapest 1914) 8. s köv. 1. 40*