Századok – 1938
Pótfüzet - VARGA ZOLTÁN: A szabadságeszme a XIX. század első felének magyar államszemléletében 576
[39] A SZAB AD SÁGESZME A XIX. SZ. ELSŐ FELÉBEN 001 gyakorlatát, a nevelés az, melynek segítségével az állam által nekik adott jogok élvezetére képesekké tétetnek. Elhalasztani a nevelési intézkedéseket nem más, mint azon időpontot elhalasztani, melyben a nép azt a jogot, melyet az állam adott, valósággal élvezheti — hirdeti Eötvös 1848-ban az elemi oktatással kapcsolatban tartott beszédeiben. Igen helyesek a törvény rendelkezései, melyek minden ember számára hasonló politikai jogokat írnak elő, de a politikai jogokat nemcsak a törvény adja, hanem a személyes képesség is. A politikai jogok megadása akkor, mikor műveletlensége miatt a nép mások vezetése alatt áll, önmagában semmi s minél több szabadságot ad a törvény, annál nagyobb lesz a valóságos különbség, amely a művelt és műveletlen osztályok között fennáll.1 Az új életeszmény három államban látja elveinek megtestesülését : a klasszikus Görögországban, az északamerikai Unióban és Németországban. A „humanizálás, a szépművészet minden ágának kifej zése és utánozhatatlan tökélyre emelése, a tudományok csaknem minden fajának megalapozása" emelték Görögországot páratlan dicsőségre. Az Egyesült Államokat az emberiség jogainak őrzése, a vallás és igaz politika elveinek kifejtése, vadonokat eltüntető szorgalom jellemzi.2 A legkiemelkedőbb dicséret azonban Németországnak jut. A nyugat országait járó Szemere Bertalan a lelkesedés legemelkedettebb hangján ír a porosz közoktatásügyi helyzetről. Van már Európában ország írja — amelyik szerencsésen oldotta meg az állam legnagyobb feladatát, a népnevelés kérdését ; nincs Poroszországban iskolai oktatatásban nem részesülő gyermek. Lehet Franciaország a szabadság földje, Olaszország a művészetek hona, Anglia pedig az emberi ész és hatalom diadalának csodás helye, 1 Eötvös József : Az elemi oktatásról. Összes művei, IX. 272—· 73., 283. I. U. az : Kelet Népe és a Pesti Hírlap (Fontes, Budapest) 546—47. 1. 2 Hetényi János : A lélektudomány nevelési fontosságáról (Pest 1844) 28 -29.. 38—39. és 114—115. Ί. U. az : A nemzeti akadémiák üdvös befolyása a nemzeti jólétre. Tudománytár, új folyam, V. 40. 1. „Azért állottak polgári társaságba az emberek, hogy az egyetemes miveltség, mint főjó hathatósb eszközök és egy közcélra munkálás által előállíttassék, még pedig sikeresebben, mint ezt egyesek magukra nézve tehetnék : innen a jól alkotott s nevelt nemzetek fénylenek is ezzel, míg a vadak s fél vadak mit sem tudnak erről." Pesti Hirlap 1848 április 3. : „A civilisatio szent szó, ma inkább, mint valaha. Zsarnokok, szabadítékos osztályok el lehetnek nélküle, sőt éppen megfordított arányban díszlenek a civilisatio növekedésével . . . De a népek csak a civilisatio légkörében szilárdulhatnak meg. Szabadságuk benne vagyon és általa."
