Századok – 1938
Pótfüzet - VARGA ZOLTÁN: A szabadságeszme a XIX. század első felének magyar államszemléletében 576
578 VARGA ZOLTÁN [18] magában minden építő elvet, mint a nagy természet ; mert mint ez, az egyház is Isten bölcs kezéből került ki. Az egyház, mely hit és szervezet szempontjából inaga is az engedelmesség elvén nyugszik, szellemének és rendszerének megfelelően a népeket törvényes felsőségük iránt engedelmessé teszi, s az anarchiát kivéve minden államrendszert oly Isten -rendelte hatalomnak ismer el, melynek engedelmeskedni kell. A katolikus egyház célja a paternitás és filialitás elvének megvalósítása.1 Világosan mutatják ezt a gyakorlatban is a lelkipásztoroknak híveikhez intézett tanításai, melyek a Római Levélre támaszkodva hirdették : nincsen hatalmasság, hanem csak Istentől és amely hatalmasságok vannak, az Istentől rendeltettek. Igaz ugyan, hogy az evangéliumi törvények valóságos egyenlőséget hoztak az emberek közé, de ez csupán a lelkiekre vonatkozik, a földieket illetőleg azonban az evangélium törvénye nemcsak semmi változást nem hozott, hanem inkább az elöljárók és alattvalók, urak és szolgák, gazdák és cselédek közt fennálló különbséget isteni tekintéllyel is megerősítette.2 De a római katolikus papsággal versenyre kelnek a protestánsok is az Isten kegyelméből való uralom és az engedelmesség tanításában.3 Nem csupán azért, mert II. József óta bizalmuk a számukra védelmet adó udvar felé fordul, sem pedig mert a forradalmiság vádjával szemben védekezni akarnak, hanem azért is, mert a restaurációs gondolatkört ők is magukévá teszik. Az evangélikusok mellett, akiknek a patriarchális uralkodói hatalomról hirdetett felfogása szinte vallási tantétel jellegű,4 a református lelkipásztorok 1 Uo. 158 159. I. Ld. még L. Hohenegger: Beleuchtung der Gregor von ßerzeviczyschen Schrift : Nachrichten über jetzigen Zustand der Evangelischen in Ungarn (Gran 1825) 47. 1. - V. ö. szerző értekezését Szoboszlai Pap Istvánról (Theologiai Szemle X. évf. ; kny. : Theologiai Tanulmányok 43. sz.). 2 Magyar Egyházi Beszédek Gyűjteménye, II. (kiadja : Szalay Imre, Budán 1841) Kolozsváry Sándor és L—r Antal beszéde 64., 95—96. I. Jordánszky Elek : Sz. Istvánnak, első magyar királvnak ünnepe (1808) 21. 1. Fejér György: Beszédek. IV. (Pest 1818) 284—85. 1. „A polgári alkotmányok is . . . az ő (Isten) bölcsen kormányzó kezének munkája . . . ezen törvény és igazgatás alatt is részesülhet kiki a boldogságnak azon mértékében, mellyet szabott neki a mindenek Attya . . . Akármely keresztyén polgár a hazai törvény ellen Istentelenség nélkül nem zajonghat." 3 Varga Zoltán : Kálvinista konzervativizmus. Protestáns Szemle. — Uaz : Szoboszlai Pap Istvánról írt i. m., II. fejezet. - -Uaz : Debreceni lelkipásztorok, mint híveik politikai és társadalmi vezetői (kny.: Pallas Debrecina, Debrecen 1936) 1—13. 1. 4 E. Troeltsch : Die Soziallehren der christlichen Kirchen und Gruppen (Tübingen 1912) 551—553., 560. 1.
