Századok – 1938
Tárca - Lukinich Imre: A Magyar Történelmi Társulat 1937. évi működése 554
TÂIICA 555 kiemelte a korábbi évek egyhangúságából. Ellenben jubileumi kiadvány-számba megy Vácz Elemérnek A Százculok 1917— 1936. évfolyamairól készített tartalommutatója, mely arról a hatalmas anyagról tájékoztat, mely a Századokban a legutóbbi két évtized alatt megjelent. Egy ilyen természetű kiadvány célszerűségét és gyakorlati értékét nem kell külön hangsúlyozni, a történetkutatók körében már régóta érzett hiány volt a Pelz-féle tartalommutatónak folytatása. Társulatunk fönnállásának hetvenedik évfordulója egybeesett elnökünk történetírói munkásságának harmincadik esztendejével. Amikor 1932-ben gróf Klebeisberg Kunó örökébe Hóman Bálintot ültette a Magyar Történelmi Társulat bizalma, akkor elsősorban azokat az érdemeket akarta a maga részéről is elismerni, melyeket jelenlegi elnökünk a magyar történelem művelése terén és a történeti kutatómunka megszervezése körül szerzett. Minderről ebben a körben nem szükséges hosszasabban beszélni s azt sem kell itt bővebben indokolnom, hogy miért támogatta Társulatunk készségesen az Egyetemi Nyomda azon vállalkozását is, melynek célja volt Hóman Bálint összegyűjtött munkáinak közrebocsátása. Hóman Bálint a magyar középkor történetének művelésében sok tekintetben úttörő szerepet vitt ; egyik-másik tanulmányának eredményei idővel talán módosulnak, mindamellett valamennyiről megállapítható, hogy újszerű felfogásukkal, kritikai megalapozottságukkal és túlzásoktól óvakodó okos hipotéziseikkel gondolatokat ébresztettek, termékenyítőleg hatottak és új utakat nyitottak. Összegyűjtött munkáinak I. kötete éppen Társulatunk évi közgyűlésére (1937. dec. 16) jelent meg, amikor is Társulatunk ügyvezető első alelnöke üdvözölte (Századok 1937, 508—510. 1.) történetírói működésének harmincadik évfordulója és Összegyűjtött munkái I. kötetének megjelenése alkalmából. A Magyar Történelmi Társulatot közelebbről érdeklő évfordulók során meg kell emlékeznünk arról is, hogy Társulatunk ügyvezető első alelnöke 1937 május 27-én töltötte be életének hatvanadik évét. Erről az évfordulóról az 1937 október 20-i igazgatóválasztmányi ülés is megemlékezett. Volt tanítványai viszont ebből az alkalomból egy nagyszabású emlékkönyvben adták jelét tanáruk iránt érzett hálájuknak. Azok az érdemek, melyeket Domanovszky Sándor a Magyar Történelmi Társulat vezetése és a Századok szerkesztése körül negyedszázadot meghaladó önzetlen, mindenre kiterjedő és fáradságot nem ismerő tevékenységével szerzett, Társulatunkat is arra kötelezte volna, hogy megfelelő formában emlékezzék meg ügyvezető első alelnöke életének fordulópontjáról. Minthogy azonban ő minden ünnepeltetést elhárított magától, úgy érzem, hogy ezt a tényt jelentésemben le kell szögeznem, hogy a Társulat jövő történetírója hálátlansággal ne vádolhasson bennünket. Folyóiratunknak, a Századoknak 71. évfolyama Domanovszky Sándor és Hajnal István szerkesztésében négy füzetben és egy pótfüzetben, 691 oldalon tizenegy nagyobb tanulmányt tartalmaz.