Századok – 1938

Szemle - Haufe; Helmut: Deutsches Volkstum in der Bevölkerungsgeschichte des östlichen Mitteleuropa. Ism.: Elekes Lajos 546

546 SZEMLE menyekre építő tudományos módszeresség akkor is kötelező, ha a szerző — mint G. is — végeredményben orvos és nem történetíró. Konioróczy György. Elze, Walther : Friedrich der Grosse. Geistige Welt, Schicksal, Taten. Berlin, 1936. S. Mittler u. Sohn. 8° VIII, 275 1., 5 t. Nagy Frigyes egyéniségét és élete művét már szinte kimerítően ismerjük a vele foglalkozó gazdag irodalomból. E.-nek nincs is szándékában új kutatásokkal járulni a nagy uralkodónak s korának megismeréséhez. Csupán emléket akar állítani Nagy Frigyesnek halála százötvenedik évfordulója alkalmából, s teljességre törekvő könyve ennek a feladatnak tökéletesen meg is felel. Világos, könnyed előadásban bontakozik ki előttünk Frigyes jellemének kettőssége, a zárkózott férfi s a szalónember, a veszélyekben élő, azokat szinte kereső katona és a célratörő, nem ötletszerűen dolgozó államférfi alakja. Hirdette a maga méltóságának isteni származását, a királyi hatalom felsőbb eredetét, de ugyanakkor alárendelte személyét az állam, az összeség feladatainak, a „közjó" akkor általánosan uralkodó elméletének. Minden nagyobb pillanatában ott kísértett a lemondás is, az egyedülvaló személyek társtalansága ; dicsőségének teljében elfogta a magány érzése, beteljesülései után a -csüggedés reménytelensége. Mint maga mondotta : „Ich gehe durch eine Schule der Geduld, hart, grausam und selbst barbarisch . . .", — magának élt, visszavonultan ; udvart egyáltalán nem tartott : „Mein Hof ist mein Staat". Ez egyik magyarázata annak, hogy Frigyest miért értette meg jobban az utókor és a történelem, mint korának emberei. E. is nagy megértéssel közeledik a nagy király alakjához, s ha újabb adatokkal nem is gazdagítja ismereteinket, vannak szempontjai, ért a lelki rugók feltárásához és az eseményeknek színes, mindenkor forrásokra támaszkodó leírásához. Érdekes Voltaire és Frigyes személyes kapcsolatának tárgyalása, levelezésük alapján ; továbbá a fiú s az apa viszonyának előadása is. A száraz, kora tudományos és művészeti életének eredményeit meg nem értő, az államvezetés lényegétől teljesen idegen Frigyes Vilmossal szemben állott a lendületes, életlényeget kereső, tervekkel és programmal dolgozó Frigyes. Az apa a katonás pompára és díszes megjelenésre vetette a fősúlyt, a fiú hadsereget csak hadakozva szeretett látni s lelke legmélyén kiírthatatlanul őrizte az akkor megvalósíthatatlan német imperializmus jellemvonását. Frigyesnek, a hadvezérnek profilja egyébként több új vonással gazdagodik E. előadásában, aki a király egyes ütközeteinek lefolyását térképvázlatokon is bemutatja. Konioróczy György. Haute, Helmut : Deutsches Volkstum in der Bevölkerungsentwicklung des östlichen Mitteleuropa. Berlin—Stuttgart, 1935. Grenze u. Ausland. 8° (il 1. Statisztikai módszerekkel vizsgálja a tágabban értelmezett Középkelet népeinek számszerű fejlődését a bécsi kongreszszus óta. Némileg talán túlzás is vizsgálatnak nevezni azt a munkát, amit végez, s ami tulaj donképen alig egyéb, mint több-kevesebb biztonsággal megállapított számadatoknak kétes értékű magyarázatokkal fűszerezett előadása. Tisztában van ugyan azzal, hogy a népi fejlődés igen bonyolult hatások eredménye, mégsem vesz magának annyi fáradságot, hogy ezt a sokoldalú befolyást kissé megvilágítsa, tgy aztán, ha találunk is müvében néhány figyelemreméltó adalékot az államkeretek, társadalmi, gazdasági és települési viszonyok és a népszaporodás kölcsönös összefüggésére, legalább ugyanannyi megmagyarázatlan, hibásan magyarázott és meg-