Századok – 1938

Értekezések - SZABÓ ISTVÁN: Hanyatló jobbágyság a középkor végén 10

HANYATLÓ JOBBÁGYSÁG A KÖZÉPKOR VÉGÉN 51 áramlás néha magasabb hullámokat is vet fel : Bártfa kapuinál például 1416-ban egyszerre jelenik meg Czudar Simon 30 jobbágya, akik uruk követelése ellenére is meg tudnak a városban maradni.1

Láttuk a szívó és megkötő erőt, melyet a város kisugároz ; ezek mellé a városok időnként olyan kedvezményeket állítanak, amelyek kifejezetten a városba való beköltözést óhajtják előmozdítani. Mátyás király 1462-ben azért adja az Asszonyszállása nevű kun pusztát a szegedi polgároknak, hogy ,,ipsi civitatem nostram praenotatam civibus et incolis amplificare, domibus et edificiis decorare eo melius valeant"2 s Korvin János 1500-ban és 1506-ban minden olyan debreceni megtelepedőt, aki új házat épít, 12, aki pedig házba száll, 6 évre minden teher alól felment.3 Zsigmond 1436-ban a Nagyszombatra költözőket mentesítette az adók alól, hogy a huszita háborúk miatt nagyobb részében pusztán álló város „multitudine populorum" ékesítessék4

s láttuk, hogy 1410-ben Sopron is királyi kedvezményekkel igyekezett pestis által megritkított sorait feltölteni. Az ilyen telepítő kedvezményeket kisebb városok,5 sőt elpusztult és újonnan megépítendő vagy most telepítendő falvak is elnyerik,6

ezek is a hanyatló jobbágyság soraiból várva az élet elemét. A királyi parancsokkal és földesúri kedvezményekkel is ösztönzött magyar „városiasodás" jelentősége akkor bontakozik ki előttünk teljes nagyságban, ha hozzávetőlegcsen 1 Sinkovics i. m. 56—57. 1. 2 Reizner i. m. IV. 57. 1. ; Hornyik J. : Kecskemét város története I. (Kecskemét 1860) 211—213. 1. 3 Szűcs i. m. I. 94, 95. 1. 4 Tóth-Szabó P. : A cseh-huszita mozgalmak ós uralom története Magyarországon (Budapest 1917) 370. 1. 5 Mátyás 1467-ben, hogy Miskolc, „oppidum nostrum populis magis ampliari possit", lakosait vámfizetés alól felmenti. (Szendrei J. : Miskolc város története III. Miskolc 1890, 103—104. 1.) Ugyancsak Mátyás a huszita-háborúkban elnéptelenedett Mezőkövesd oppidumát a lakosság növelése céljából 1464-ben a szabad város kiváltságaival óhajtva felruházni, felmenti a királyi tributum, továbbá a kilenced s a rendes és rendkívüli taksa alól, évi 200 aranyban állapítva meg a város egy összegben lerovandó szolgáltatását. (Tóth-Szabó i. m. 446. 1.) 6 Mátyás 1469-ben a diósgyőri uradalma tartozókain új házat építő jövevényeknek négyévi adómentességet ígér. (Szendrei : Miskolc tört. III. 104. 1.) V. ö. Sinkovics i. m. 57. 1. ; Jánossy i. m. 42. 1. — Különösen jellemző eset : Az óbudai apácák apátnője 1478-ban a kolostor bácsmegyei Bakszonhát nevű pusztáját benépesíteni óhajtván, a pusztára szálló első hat embernek örökös szolgáltatásmentességet, a többinek 16 évit ígér „demptis et exceptis censibus, taxis necnon contribucionibus regalíbus". (Dl. 18025.) 4*