Századok – 1938

Értekezések - SZABÓ ISTVÁN: Hanyatló jobbágyság a középkor végén 10

HANYATLÓ JOBBÁGYSÁG A KÖZÉPKOR VÉGÉN 41 személyes függőségben élő tömegéből. Valóban, a városok a jobbágyságnak igyekvő, értékes elemeit veszik fel s ezekkel együtt a parasztság kezében felhalmozódó tőke is a városba vonul.1 Ha a városi életnek a középkorvégi magyar jobbágyságra gyakorolt vonzó hatását óhajtjuk lemérni, mindenekelőtt két különböző, de itt párhuzamosan ható tényezőre kell tekintettel lenni : a városi önkormányzatok nagy elszaporodására és a jobbágy költözés szabadságára. Városaink számát Hóman már az Anjou-korban 687-ben,2 Mályusz a középkor végén Erdély s Horvát-Szlavonország nélkül, de a középkori dráva—szávaközi Szlavóniának felvételével körülbelül 800-ban állapítja meg.3 Erdély tekintetbevételével a XV. század végén 900—950-re tehető azoknak a helységeknek a száma, melyek Magyarországon városoknak neveztetnek s városi jogokkal élnek.4 Ha e városokat hozzámérnénk azokhoz a társadalmi és gazdasági követelményekhez, melyeket teoretikusan a városok ismérveiként szoktak felállítani, Magyarország közel 1000 városa közül talán még tucatnyi sem maradna a rostában, hiszen e követelményeknek a fenti számban körülbelül félszázzal szereplő szabad királyi városaink közül is csak néhány felelne meg. A földművelés és állattenyésztés ugyanis még ezekben a városokban is jelentékeny szerepet játszik s az iparos és kereskedő polgár egyúttal rendszerint még gazdálkodó ember is.5 Ε tekintetben azonban Nyugaton is láthatók még hasonló jelenségek, ha egyébként a társadalmi és gazdasági értelemben vett városiasodás a fejlődés jóval magasabb fokán áll is. A XIV. században például Manchester-ben a város mezejében minden polgárnak 8 acre földje van s nyár 1 Smith A. : Vizsgálódás a nemzeti vagvonosság természeteiről és okairól II—III. (Budapest 1892) 208. 1. 2 Hóman i. m. II. 299. 1. 3 E. Mályusz : Geschichte des Bürgertums in Ungarn. Vierteljahrschrift für Soz. u. Wirtsch. Gesch. XX. 358—359. 1. 4 Csánki történelmi földrajzában eddig csak négy erdélyi megye adatai állanak rendelkezésre. (V. k.) Ε négy megyében, mely Erdélynek kevésbbé városias, kb. egyharmadát öleli fel, a Hunyadiak korában 28 város állott. 5 A középkori Pozsonyban a polgárok jövedelmei „nagyrészt azon földek után folytak, melyek tulajdonukat tették" s bizonyos pozsonyi polgártól 1449-ben 150 db ökröt hajtottak el. Ortvay : Pozsony város története II/4. (Pozsony 1903) 66, 80. 1. — Sopron város 1507. évi statútumában is azt olvassuk, hogy marháját mindenki hajtsa a pásztor elé. Corp. Stat. Mun. V/2. (Budapest 1904) 12. 1.