Századok – 1938

Történelmi irodalom - Podkarpatszkaja Ruszj 1919–1936. Ism.: Darás Gábor 383

364 TÖRTÉNETI IRODALOM 3(383 mert a hosszú békében az emberiség elszokott a komoly fölfordulás lehetőségének gondolatától? A gazdasági ügyek szakszerű tárgyalása közben is háttérbe szorulnak az élesen jellemzett egyének mellett a társadalmi "csoportok, a tömegek. A nemzetiségi kérdés tárgyalásáról ezt kevésbbé mondhatjuk el, már az egyházpolitikai helyzetnek és a zsidóság szerepének ismertetését a mai olvasó keveselni fogja. Itt, valamint a birtok- és jövedelemeloszlás, a kivándorlás és más kérdések esetében talán a terjedelem korlátozta G.-t abban, hogy kedve és tudása szerint merítse ki a tárgyat. A „Forradalmak kora" című kötet 1920-ig adja elő az eseményeket, a kormányzó választással látja lezártnak a fejetlenség korát. Ε kötet bevezető része bizonyos mértékig cáfolja G.-nak azt az állítását, hogy a vezényleti nyelv nem volt fontos kérdés. A magyarországi összeomlás súlyosbításához hozzájárult a közös tisztikar idegen volta. Valamennyi levert államnak volt nemzeti hadserege, voltak ünnepelt vezérei, Magyarország kivételével. Nálunk megvolt Horthy Miklós, de Bartha Albert és mások a viszonylagos ismeretlenségből emelkedtek ki, a magyar alakulatok ismertnevű vezérei : Kövess, Arz, Boroevics nem voltak magyarok, a káoszban rendcsinálás magvául kínálkozó tiszti zászlóalj nálunk az idegen vezényleti nyelv miatt volt aránylag csekélyszámú. G. ismeri a haderő fontosságát, kiemeli, hogy Maniu és Klofac haderőt szerveztek akkor, amikor Linder nem akart többé katonát látni. Komor bírálatban részesíti a két forradalom embereit, értékükre szállítja le a fehér terrorról terjesztett magyarellenes propaganda híreit és megállapítja, hogy a fehér terror addig és ott működhetett, amíg és ahová a nemzeti hadsereg még el nem érkezett. Művének ebben a harmadik kötetében fokozottabb mértékben kényszerült a napisajtóra támaszkodni. Ha az előzőkhöz hasonlóan ezt is értékállónak tartjuk, annak G. tárgyilagosságán, szempontjainak magasságán és sokoldalúságán kívül az az oka, hogy itt még inkább meríthetett a hivatalos állásában közelről és belülről szerzett tapasztalatok gazdag tárából. Előadásának frisseségét nem kell külön kiemelnünk e kötetnél, mert az megvan az előzőkben is. Török Pál. Podkarpatszkaja Ruszj 1919—1936. Red. Bacsinszkij Edm. C. Uíhorod 1936. Ruszkij Narodnyj Golosz. 8° 196 1. A magyar történetkutatás Trianon óta igen kevés figyelmet fordít a ruténföldi viszonyokra, s idevonatkozó ismereteit többnyire másodkézből : cseh közvetítéssel, vagy még távolabbi, német és francia szerzők (Ammende, Rasehhofer, Gerando stb.) közleményeiből szokta meríteni. Pedig a Ruténföldön az államfordulat óta nagy irodalmi tevékenység folyik, amelynek ismerete nemcsak azért hasznos, mivel kutatásunkba így helyi színezetet s bizonyos eredetiséget vihetünk, hanem azért is, mert a sok selejtes munka között — kivált az újabb időkben — figyelemreméltó művek is akadnak.