Századok – 1938

Történelmi irodalom - Steier Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848–49-ben. Ism.: vitéz Ruttkay László 375

364 TÖRTÉNETI IRODALOM 3(375 lánosságban jól tájékozott, bár inkább csak a felszínen mozgó és a külső eseményekre tekintő feldolgozás. A magyarság műveltségéről és a török elleni szerepéről elfogulatlan elismeréssel ír, miként ezt a középkorra vonatkozó müvében is tette. Könyve végén fejezetek szerint csoportosítva, 24 oldalra terjedő kiváló irodalmi útmutatót ad. A reánk vonatkozó irodalom, sajnos, igen gyatra, mert csak a régebben, idegen nyelven megjelent műveket tartalmazza. De Domanovszky, Eckhart Ferenc és Szekfű németül kiadott munkáit már nem ismeri. Ennél is nagyobb hiánya a Hóman—Szekfű-féle Magyar Történet barokk részének, Hekler és Péter András művészettörténeti feldolgozásainak mellőzése. A bajorországi barokkra vonatkozólag is tán még beilleszthette volna Schnell fontos könyvét (Der baierische Barock. München, 1936). A kevés, különösen német nyelven megjelent horvát irodalomból pedig nem lett volna szabad figyelmen kívül hagynia Murko feldolgozását. (Die Bedeutung der Reformation und Gegenreformation für das geistige Leben der Südslaven. Prag u. Heidelberg 1927.) Végül elismerésünk telj.es fenntartásával foglalkozzunk azzal a kérdéssel, vájjon mennyiben oldotta meg a szerző a könyve címében felvetett feladatot. Megvalljuk őszintén, hogy művének tárgyfelfogását és beosztását mi másképen képzeltük el. A német tudomány sem volt egységes a középkorról írt hasonló tárgyú munkájának ily szempontból való feltétlen elismerésében. Jelen könyvében az országonként adott, egymástól teljesen elkülönített tárgyalás sokszor megnehezíti a nagy összefüggések egybetartozó kidomborítását. Rendszere miatt sok fölösleges terhet kénytelen magával cipelni és sok mindent túlságosan is az elemekig hatolva mond el. Olykor ezekbe nagyon is elmerülve nem érezzük a nagy célkitűzésnek kitérők nélküli követését. De végső tanúságként feltétlenül megállapítható, hogy e könyv a XVI. és XVII. század európai történetének páratlan gazdagságú, emelkedett és mélyen tudományos szellemű, nélkülözhetetlen útmutatója. Vanyó Tihamér (Pannonhalma). Steier Lajos : A tót nemzetiségi kérdés 1848—49-ben. I—II. (Magyarország újabbkori történetének forrásai.) Budapest, 1937. Magyar Történelmi Társulat. 8° VIII, 670 ; 787 1. A mult század első évtizedeiben öntudatra ébredt tót nacionalizmus végleges kifejlődését — szinte egyidőben a magyarral — az 1840-es évek elején érte el. Fejlődésének irányában azonban a döntő fordulat az 1848/49-es szabadságharc idején következett be, amidőn a tót nép nacionalista vezérei a bécsi udvar protektorátusa alá helyezkedtek s ezáltal, mint a reakció engedelmes eszközei, támogatóivá, sőt előharcosaivá lettek a magyar állam egységének megbontására irányuló törekvéseknek. Az 1848/49-es fordulat így nemcsak hogy meghiúsított minden további lehetőséget a tótságnak a magyar nemzettel való kibékülésére, hanem elhomályosította magának a tót problémának lényegét, céljait és kibontakozásának útját is, hiszen a szabadságharc eseményei