Századok – 1938

Történelmi irodalom - Semkovicz; W. ld. Historja Sląska 365

364 TÖRTÉNETI IRODALOM 3(369 folyamán a vezetőszerep a németség kezébe jutott, legújabban pedig a három nép politikai és gazdasági érdekei egyforma intenzitással feszítik az Oderának — ma már talán mindnyájuk számára kissé szűk — völgyét. A politikai érdeklődés mellett mind a három részen egyre nagyobb és nagyobb a történeti is. Ennek az érdeklődésnek gyümölcse a nagyszabású munka III. kötete is. Első tanulmányában M. Gebarowicz a románkori és gótikus építészet és szobrászat sziléziai emlékeivel ismertet meg bennünket. Τ. Dobrowolski értekezése az első komoly szintétikus monográfia a tartomány középkori festészeti emlékeiről. Szól benne a gótikus festészet szellemi és formai alapjairól, kimutatja és körvonalazza a cseh és német festészet hatását a sziléziaira, végül három korszakra osztva ismerteti a XIV. századi festészeti emlékeket, megállapítva azok pontos kronológiai sorrendjét is. W. Podlacha a sziléziai miniatürfestészettel foglalkozik, ismerteti a kérdés eddigi irodalmát, s bár megállapítja, hogy az anyag nagy bősége s a részlettanulmányok hiánya miatt teljességre számot tartó összefoglalás ezidőszerint még nem írható meg, munkája így is kiváló és hézagpótló a sziléziai miniatorok technikájának ismertetésével, a ránkmaradt effajta emlékekről és illuminált kéziratokról nyújtott áttekintésével. Kimerítő — részben lengyel, de főleg német — előmunkálatokra támaszkodva íródott, s így végleges eredményeket tartalmaz M. Gumowskinak a sziléziai pecsétekről szóló hatalmas tanulmánya. Mint a lengyel sphragistika régi müvelője, a sziléziai pecsétekkel is még jóval a vállalkozás megindítása előtt kezdett foglalkozni. Általános természetű megállapítások után ismerteti a sziléziai hercegek és hercegnők, a papság, a nemesség és polgárság pecsétjeit. Figyelemreméltó megállapítása, hogy Szilézia sphragistikai emlékekben sokkal gazdagabb territóriuma Lengyelországnak, mint a keleti tartományok. De a sziléziai pecsétek méretre is nagyobbak, kivitelük művészibb, noha tulajdonosaik vagyoni és társadalmi állása s így politikai súlya is jelentéktelenebb volt, mint a keleti provinciák nagyjaié. Ez az érdekes megállapítás Szilézia nyugati szomszédaival kapcsolatban is érvényes. Magyarázata G. szerint a kimutatható közvetlenebb francia hatásban rejlik. A sziléziai pecséteken ábrázolt lovagi ruházat és felszerelés ugyanis nem a német, hanem a korabeli francia és flandriai divatot követi. Különösen a lovaspecsétek mutatnak a művészi kompozíció és kivitel tekintetében kifejezetten a francia minták hatására. De a gazdag architektúrájú gyalogpecsétek is francia mintákra utalnak, noha ezek már hazai elemeket is tartalmaznak. Megfigyelhetők a francia hatás nyomai a hercegnői pecséteken is. Jadwiga vagy Ágnes például pontosan az egykorú legfrissebb párisi divat szerint van öltözve. Más pecséttulajdonosok pecsétjei főleg a címerekben tartalmaznak sok francia elemet. A francia mellett jelentős a német hatás is. Német mintákra vall számos hercegi címerespecsét és több hercegnő felségi típusú pecsétje, de főképpen a sziléziai nemeseké — köztük sok volt német származású és érzésű — s az alsópapság és a szerzetesrendek pecsétjei is. Századok 1938, VII—VIII. 24