Századok – 1938

Értekezések - SZABÓ ISTVÁN: Hanyatló jobbágyság a középkor végén 10

36 SZABÓ ISTVÁN. A magyarországi középkori pestisjárások feldolgozásának hiányában Magyary-Kossa adattárára támaszkodva, Magyarországon az 1348—1349. évi fekete halál után a század folyamán még öt, a XV. század folyamán pedig 21 pestises évet tudunk kimutatni. Hangsúlyoznunk kell ismét, hogy e pestisvészek különböző eredetűek és erejűek voltak s hogy az említett pestises évek egyik-másikára alig egy-két rövid utalás emlékeztet csupán. S ezek a hírek is az országnak csak egy-egy pontjára mutatnak, szabad utat hagyva a képzeletnek, hogy a dühöngő vésszel bejárja az országot. Valóban, e járványok igen ragályosak voltak s igen csekély az eredmény, mellyel az elszigetelésüket célzó küzdelem járt. A geográfiai tényezők és a helyi viszonyok egy-egy vidéket kiemelhettek ugyan, ha azonban nálunk az ország valamely pontján a vész megjelent, e földrajzilag egységes zárt területen aligha állt meg egy ponton. A XIV. században a ,,fekete halál" után az 1360., 1374., 1380., 1381., 1382., a XV. században pedig az 1409., 1412., 1430., 1438., 1441., 1452., 1453., 1454., 1455., 1456., 1457., 1461., 1468., 1475., 1479., 1480., 1482., 1494., 1495., 1496., 1497. években találhatók Magyarországon pestis jelenlétére adatok.1 Némelyiket egykorú forrásaink különösen pusztító hatásúnak sejtetik. így mindjárt az 1360. évit is. „Magyarországban — jelenti haza január 16-án Ursio Bertalan velencei követ — nagy a halandóság . . . sok zászlós úr s főnemes is áldozatul esett a járványnak." A „borzasztó" betegséget a követ is megkapta, de kilábolt belőle. „Annyit mondhatok — írja február 27-én —, hogy Magyarországban nagy a halandóság s különösen itt Budán s Visegrádon. Buda városában magában állítólag több mint 16000 ember halt el s a járvány 1 Magyary-Kossa i. m. III. 60—116. 1. — A járványokról írt Fekete Lajos is : A Magyarországban pusztított ragályos és járványos kórok rövid ismertetése 1000-ik évtől máig. Gyógyászat 1873. évf. (Külön is megjelent.) Adatai ellenőrizhetetlenek s Magyary-Kossa adattára után különben is elavult. -—- Megemlítjük, hogy Magyary-Kossa a felsorolt éveken kívül még az 1357., 1383., 1416., 1444., 1466., 1474. évekről is közöl pestis-adatokat, de ezek nem bizonyítják, hogy ez években Magyarországon pestis járt volna. (I. m. III. 60, 67, 80, 89, 96, 99. 1.) Fekete pedig az 1371. évről írja, hogy az országban ekkor is „mirigyvész" pusztított (i. m. 317. 1.), de adat nincs reá. — Stickernek még Linzbauer kódexére támaszkodó tanulmánya csak az 1360., 1449. (?) és 1456. években tud magyarországi pestisjárványról. (I. m. 35—36. 1.) — B. M. Lersch az 1360.. 1381., 1452—54. és 1495. évekből közöl magyarországi pestisadatot. (Geschichte der Volksseuchen nach und mit den Berichten der Zeitgenossen, mit Berücksichtigung der Thierseuchen. Berlin 1896, 158, 167, 188, 201. 1.)