Századok – 1938

Történelmi irodalom - Miskolczy Gyula (szerk.) ld. a Gr. Klebelsberg M. Tört. kutató Int. Évkönyve 345

346 TÖRTÉNETI IRODALOM 3(346 törzsek és nemzetségek vándorlásá"-ról szóló cikke. A törzsek honfoglaláskori elhelyezkedésére és a mai nyelv járásterületek összefüggésére vonatkozó észrevételei figyelemreméltók, de a törzsek vándorlásának a nemzetségi személynevek helynévi alakban előfordulásával való magyarázása vitatható. — Komoly forráskritikai dolgozat Waldapfel Eszteré : „Szent István első törvénykönyve és a nyugati törvényhozás". Új megállapítását, miszerint a Szent István-féle egyházi intézkedések valamely egyetemes keresztény zsinati határozatokat tartalmazó kompflációból eredtek, a világi törvények pedig az ősi magyar és német szokásjog hatását mutatják, szerkezeti, gondolati és stiláris bizonyítékok alapján nagy felkészültséggel igyekszik igazolni. Újkori társadalomtörténeti vonatkozásban nyújt számottevő eredményeket Ember Győző cikke : „Mária Terézia úrbérrendezése és az államtanács". Amit az úrbérrendezés nagy aktapublikációjában, sajnos, nem kaptunk meg, — t. i. az ügynek 1764 előtti vonatkozásait — arra, helyesebben annak egy részletére, báró Borié és Cothmann szerepére vet fényt ez a szép, nagy lelkiismeretességgel készült tanulmány. Ugyancsak az államtanács műhelyébe nyújt betekintést Csóka Lajosnak „Kollár Ádám Ferenc hatása az államtanács magyar kamerális tárgyalásaira" c. értekezése. Kollárnak két évtizedre terjedő szaktanácsadói működéséből kiválasztott néhány példa világos magyarázatát adja az udvar Mária Terézia-kori történelmi és jogi felfogásának. — Újabbkori gazdaságtörténetünknek egyik legjelentősebb problémájáról, az udvar Ferenc-kori iparpolitikájáról értekezik Mérei Gyula „A bécsi kormány gyáriparpolitikájának alapelvei Magyarországon 1790 és 1815 között" c. tanulmányában. A magyar iparügyre vonatkozó udvari felfogás módosulását jelző megállapítása e kérdést illető eddigi nézeteinket lényegesen korrigálta ; kár, hogy idevágó értékes iratanyagát nem törekedett részletesebben közreadni. Haraszti Emil kitűnő zenetörténeti tanulmánya : „Bihari a bécsi kongresszuson és a Rákóczi-induló Bécsben" jóval többet mond, mint amennyit a cím sejtetni enged. A Rákóczi-induló nagyszerű bécsi sikerének ismertetése során tájékoztatást nyerünk a császárváros multszázadeleji internacionális zenekultúrájáról és a romantikus magyar zenei nacionalizmus kialakulásáról. A komoly apparátussal készült értekezés azonban szembetűnő szerkezeti nehézségekkel küzd. — A XIX. századelej i magyar szellemi élet ismeretéhez nyújt jellemző részletképet egyháztörténeti vonatkozásban Hermann Egyed „Az 1822-i erdélyi egyházmegyei zsinat" c. dolgozatában. A báró Szepesy Ignác erdélyi püspöknek a zsinat alkalmával játszott szerepét feltáró előadás jellemző bizonyíték a jozefinista egyházpolitikai ideológiának a magyar főpapság körében való érvényesülésére. — Reinhold Brackmann cikke : „Ein Schulbeispiel für die Deutung Grillparzerscher Epigramme", minden különösebb jelentőség nélküli irodalomtörténeti adatközlés. M. Császár Edit dolgozata ellenben, „Színház és közönség a XIX. század derekán", komoly