Századok – 1938
Értekezések - HADROVICS LÁSZLÓ: A magyarországi szerb települések újabb szerb irodalma 335
A magyarországi szerb települések újabb szerb irodalma.1 Újabb történetírásunkban egyre erősbödik az az irány, mely a nagy népi tömegek életének változásait nem csupán az államhatalommal való kapcsolataiban, hanem önmagában véve is kutatás tárgyává teszi. Tekintetét tehát elsősorban a történelem oly korszakai felé fordítja, melyek akár külső, akár belső hatásra végbement mozgalmaiknál fogva a népi tömegek hatalmas eltolódását idézték elő. Döntő fontosságú e tekintetben az a felismerés, hogy éppen a népi erők ilyen eltolódása vonta maga után későbbi korokban a politikai erők átcsoportosulását is. Áll ez a tétel elsősorban a török hódoltság idejére, mely a magyarság egészséges népi fejlődésének, természetes erőgyarapodásának és terjeszkedésének egyenes vonalát derékon törte. Éppen a török hódítással kapcsolatban kezdődik ugyanis a szomszédos népeknek, főleg az oláhoknak és szerbeknek addig soha nem látott óriási arányú terjeszkedése a meggyöngített magyarság rovására, mely végül is mai helyzetünkhöz vezetett. Bár ez újkori népvándorlás, s vele kapcsolatban a magyarság visszaszorulásának és megfogyatkozásának hangoztatása majdnem közhellyé vált történeti irodalmunkban, a folyamat részleteiről, okozati összefüggéseiről, lefolyásáról, egy-két vidéket kivéve, mégis inkább csak sejtéseink, mint ismereteink vannak. Ennek oka részben az is, hogy egy-egy vidék népi átalakulására vonatkozó adatok föltárása és földolgozása évekig tartó kemény munkába kerül. Ε vándorlások messzire ható jelentőségét azonban nemcsak a magyar történettudomány ismerte fel, hanem a szomszédos népeké is. így a szerb tudományos köztudatban elfogadott tétel, hogy a szerbség nagy etnikai hódítása akkor kezdődött, 1 Irodalom : D. J. Popovic : Ο Banatu i stanovnistvu Banata u 17. veku. (A Bánságról és lakosságáról a XVII. sz.-ban.) Glasnik Istoriskog Drustva u Novom Sadu, IV. 194—223. 1. — D. J. Popovic : Stanovnistvo Baranje krajem 17. veka. (Baranya lakossága a XVII. sz. végén.) Uo. V. 358—374.1. — D. J. Popovic : Pecuj 1098 godine. (Pécs 1698-ban.) Uo. VII. 319—326. 1. — 2. Secanski : Baja 1727 godine. (Baja 1727-ben.) Uo. VIII. 122—127. 1. — D. J. Popovic : Popis stanovnistva u Futogu iz 1698. (Futak összeírása 1698-ból.) Uo. IX. 79—83. 1. —D. J. Popovic— Z. Secanski: Gradja za istoriju naselja u Vojvodini od 1695—1796. (Adatok a vajdasági települések történetéhez 1695—1796.) Istorisko Drustvo u Novom Sadu. Külön kiadványok, 4. 8° XXIII, 144 1.
