Századok – 1938
Értekezések - IVÁNKA ENDRE: Két magyarországi plébániai könyvtár a XV. században - 320
322 IVÁNKA ENDRE a melki 1483-as könyvjegyzékben : de vitas patrum plura,1 vagy a pfaversi X. századbeli könyvlajstromban : de vitas patrum.2 A et, tt helyett, szintén gyakori középkori elírás ; a híres IX. századbeli Wettinus, kinek visióját Walahfried Strabo írta le, szintén gyakran Victinus, Vectinus név alatt szerepel a középkori kéziratokban. (Hibás természetesen az, hogy a könyvlajstrom írója a vitas szót vittas-nak akarta írni.) 3. Rationale divinorum. Guilelmus Durandus műve, ugyanaz, mint az 1442-i nagyszebeni könyvtár jegyzék 53. és 113. száma. Minden középkori papi könyvtárban nélkülözhetetlen mű, amint a fent említett, magánkönyvtárakból származó példák mutatták. 4. Sermonis (= sermones) Hugonis de prata. Hugó de Prato (vagy de Prato florido) híres toscanai hitszónok, domonkos (f 1322) sermones dominicales, vasárnapi prédikációkat tartalmazó műve. Nagyon gyakran fordul elő a középkori könyvtárakban.3 Amikor a gütersteini karthauziak (Württembergben) 1450 és 1470 között könyvtárukat vétel útján gyarapítják, Conradus Münchingen, a perjelük emit Auguste (Augsburgban) Hugonem de Pratis in epistolas et evangelia dominicalia in duobus voluminibus in bona littera (azaz jó, olvasható írásban) una manu scripta pro septem florenis.4 Nyomtatásban 1484-ben (Löwenben) adták ki ezt a művet, ami azt bizonyítja, hogy a század végén is olvasták. 5. Vocabularius Juniani. Ha ez nem elírás (vagy téves olvasás) „Januani" helyett (mely esetben a könyv Johannes Balbi de Janua [= Genua, f 1298] „Catholicon" nevű szótára lenne, mely a középkornak egyik legelterjedtebb kézikönyve volt,5 a legelső nyomtatásban megjelent könyvek közé tartozik6 és magyar könyvtárakban is előfordul),7 akkor 1 Gottlieb, I. 193, 1. 2 Lehmann i. m. I. 483, 37. 3 Lásd Gottlieb i. m. I. 232, 3. (Melk 1483) 260, 43. (ugyanott) 376, 11. (bécsi domonkosok, XV. sz. vége) 377, 23. (ugyanott). 4 Lehmann, I. 172, 31. 5 Hurter, II. 414. 1. 6 Jellemző példaként említhetjük, hogy 1461-ben a bécsi egyetem 75 magyar forintért vásárolja meg ezt a könyvet két cseh embertől (duo Bohemi viri honesti) és azzal indokolja meg elhatározását, „quia facultas (artium) caruit pro tunc katholicon et considerans magnam utilitatem, que possit provenire magistris ex usu istius libri, senioribus et precipue iunioribus, qui possent habere recessum ad illum librum in grammatica". Gottlieb, I. 480, 22—25. 7 Egyetemi könyvtár, Cod. lat. 57, 58 és 63. Az utolsó kódexet 1444-ben írták „in Zglobuci in metis Eusie", azaz Eöz-Sz. Miklósfalván. Lásd Dedek C. : A karthauziak Magyarországon, 92 1.
