Századok – 1938
Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273
NYITRA MEGYE BETELEPÜLÉSE 311 egybefüggő terület. A nemzetségi megszállások sem hoznak létre nagyobb birtoktesteket. A Ludány-nem a XIII. században már egymástól független családokra oszlik, melyeknek birtokai ezen a területen nem nagyobbak, mint bármelyik nemes családéi. így aztán egy vagy két faluval bíró nemes családokat találunk, melyek legtöbbször igen szaporák és lassan elszegényednek. Származásukra leginkább várjobbágyok voltak, tehát a harcos elemet képviselik. Ilyenek a Vasárdiak, Csabiak, Csermenyek, de ilyenek a nagy nemzetségek leszármazol is, a Lipovnokiak és a Szeptenciek. Az erős magyar település nemcsak a helységek" nevében, hanem az Inovec alja kivételével a dűlőnevekben is észrevehető. Dűlőnevek : Magyar Tót Bizonytalan Német Pereszlény 1 — — — Radosnya 5 8 1 — Sárfő 1 4 Suránka 4 — — — Szeptenc — — — 1 Vásárd 8 — 2 Vezekény 2 1 1 A jobbágynevek az Inovec alatt világosan mutatják, hogy a vidék szláv településű volt. A vidék egyéb részeiről, sajnos, nincsenek jobbágyneveink és így a nemzetiségi viszonyokat sem tudjuk megvilágítani. Jobbágynevek : Magyar Attrak 1505 9 Csitár 1511—1519 — Dovorány 1515—1518 . . — Kománfalu 1515 2 Lipovnok 1514 4 Vámosújfalu 1515 1 Vicsápapáti 1506 — Tót Bizonytalan 14 11 6 6 1 3 2 1 német 5 2 3 — 1 — 7. Nyitra—Tribecs. A magyarság ezen a területen sűrűbb szláv településsel találkozott, mint a Nyitra folyó melletti délibb vidékeken. A XI. század végén itt is kialakultak a főbb pontok, melyek körül az új fejlődés megindult. A Nyitra—Túróc útvonalon és az erdő határán már ekkor megtaláljuk Elefántot, Szalakuzt és Kovárcot. Beljebb pedig a Tribecs- és a Zobor-hegy vonalán Menyhét. A XII. és XIII. században azonban a magyar település tovább haladt és megszállta a vidéket, kialakítva a következő falvakat :
