Századok – 1938

Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273

308 FÜGEDI EBICH Kap. 1264-ben Vásárdi Chuda fia Ipoly kapta királyi adományba. Ekkor már az eredeti birtokon több telep volt, így Háloskap, és a Ludány-nembeli Cseh Lőrinc Kap nevű faluja. (ÀUO. IV. 4. 1., HO. VI. 109. 1., F. IV/3. 48. 1., Szp. 1278.) Kendi. 1280-ban kapja királyi adományul „terram castri Nitriensis Kend vocatam vacuam et habitatoribus destitutam iuxta fluvium Radusna" (ÁUO. IX. 274. 1., Dl. 1038.) a Ludány-nembeli Emőkéi Szoboszló fia Péter. Ma nincs meg, Üzbég és Csáb között feküdt. (Ethey : Zoborvidék, 11. 1.) Később az esztergomi érsek birtoka. (Knauz, III. 462. 1.) Nem valószínű, hogy neve azonos volna az ország keleti részén szereplő Kék-Kend törzzsel. Neve is kétféle változatban fordul elő (Kend és Kendi). Mindenesetre neve magyar, de törzsnévi helynévnek nem vehetjük fel, hanem csak korai magyar telepnek. Nezséte. 1359-ben szerepel a Dovorányiak osztályában, mint a királytól kapott föld. (Gr. Berényi-cs. lt.) Perk. Az ugyanilyen nevű patak völgyében 1270-ben tűnik fel, amikor a királyra háramlott birtokként adományozzák. (ÁUO. III. 274. 1., és uo. IV. 239. 1., Kubinyi, i. m. I. 124. 1.) Később is nemeseknek volt birtoka. (Vagner, 387. 1.) Püspökfalu. Későn alakult ki. Már 1261-ben a nyitrai káptalannak volt a birtoka (ÁUO. IV. 4. 1.), de még 1346-ban sincs neve (Vagner, 387. 1.). Radosnya. 1332-ben tűnik fel mint plébánia. (Ortvay i. h.) Suránka. Nyitrai várföld volt és királyi adományként került Bogár fia Márton kezére (ÁUO. XII. 582. 1.). A birtok mellett várjobbágyok laktak, akik 1297-ben földjüket eladták Mártonnak (O. L. Ernst vétel). Szeptenc. 1358-ban a Szeptenciek kezén találjuk, mellette már 1381-ben szerepel Üjfalu. (Zerdahelyi-cs. lt. jelz. nélk.) Szil. 1264-ben a kürti nemesek birtoka volt (Ghyczy-cs. lt.), majd később az Apponyiak kezén találjuk. (App. I. 183. 1.) Szulány. Szintén a kürti nemeseknek volt birtoka 1264-ben (Ghyczy-cs. lt.). Később a Ludány-nembeli Családyak kezén találjuk. (Zerdahelyi-cs. It. Nr. 83.) Üzbég. 1342-ben szerepel először, mint Kendi szomszédja és az esztergomi érsek birtoka. (Knauz, III. 462. 1.) A Nyitra-folyó jobbpartján szintén nemesi birtokokat találunk a XIII. században Ludányig. Csekej. 1257-ben Csek „ex genere servientium regis" adja el a Ludány-nembeli Cabajiaknak. (ÁUO. VII. 467. 1.) Talán éppen Csek alapítása volt ez a falu. Neve mindenesetre személynévből alakult. Egerszeg. 1326-ban a nyitrai káptalan birtoka volt. Környékén élt Péter és Ottabus, az egyház két nemes jobbágya. (Vagner, 387. 1.) Később egy része az Apponyiaké volt. (Ápp. I. 216. 1.) Etei. Elpusztult falu, a Radosnya és Nyitra közt vagy a Radosnya jobbpartján feküdt. Nemesi névben már 1224-ben előfordul. (ÁUO. VII. 397. 1.) Körtvélyes. Királyi birtok volt. 1392-ben Zsigmond király Apony várához kapcsolta (App. I. 227. 1.). Lajosfalu. Későbbi kialakulású falu lehet, csak 1389-ben szerepel először (Ocskay-cs. lt.), akkor is mint szomszéd. Különböző nemesi családoknak volt birtoka.