Századok – 1938

Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273

300 FÜGEDI EBICH mint pl. a nyitrai káptalan, mely megszerezte Tormost és később Lükit, Gergelyfalvát, Molnost és Árkit (Lüki mellett volt). így — királyi adomány útján — kapja Nyitra város Davarcsánvt, Köröskényt. A lakosságra azonban nem hatottak ezek a birtokjogi változások. A vidékről ugyan kevés jobbágynevünk van, de ezek túlnyomó részben magyarok, s ezért ezt a vidéket tiszta magyarnak vehetjük. Jobbágynevek : Komjáti 1411—1525 Ondrohó 1505 Özdöge 1486—1497 . Surány 1426 Keszi 1424 Csornok 1411—1525 A dűlőnevek még érdekesebb tanúságot szolgáltatnak. Kér körül az 1113. évi zobori oklevélben négy név bizonytalan, nem magyar eiedetű. A későbbi helynevek viszont ilyen megoszlást mutatnak. Dűlőnevek : Berencs 1283—1300 Bánkeszi 1274 Komjáti 1483 Köröskény 1240 .... Nagyszeg 1379—1382 Surány 1264 Szöllős 1285—1426 . Tolmács 1348 Még a patakok és kisebb folyók nevei is magyarok, ami a megye területén elég ritka. Komjáti és Érsekújvár között található hét XIII. századbeli név közül mind a hét magyar.1 3. A Nyitra és Vág közti vidék. A vidéknek azon részei, melyek az erdőövön kívül fekszenek, már a Χ., XI. században megtelepültek. A település helyneveiben erős szláv jelleget mutat (Pöstyén, Mocsonok, a Sellye melletti faluk stb.). A XII. század települései a Nyitra—Galgóc útvonal melletti erdőt szállták meg. így alakulnak ki a következő falvak : Abalehota. A XIV. század telepítése. Telepítőlevele, melyet Aba comes országbírói pecsétjével is megerősített, 1308-ban kelt. (Ocskay-cs. lt.) Valószínűleg már előbb is lakott hely volt. 1 gmil. 343—44. 1. Magyar Tót Bizonytalan 165 8 78 3 — 2 9 — 2 6 • 3 2 2 1 2 33 3 7 Magyar Tót Bizonytalan 2 4 1 1 1 4 2