Századok – 1938

Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273

NYITRA MEGYE BETELEPÜLÉSE 297 Aha. 1265-ben, amikor a Forgáchok pereskednek miatta az esztergomi káptalannal, már kialakult falu. (F. IV/3. 273. 1., Szp. 1457., gr. Forgáeh-es. gimesi lt.) Babindal. 1271-ben nemesi névben szerepel először, egy hitbér-és leánynegyed-ügyben (ÁUO. VIII. 363.1., F. VII/3. 69.1., Kubinyi : Árpádkori emlékek, I. 82. 1., Ta. 1271). Család. 1274-ben a Ludány nembeli Családyak birtoka (Ta. 1274). A Családyak valószínűleg vétel útján jutottak hozzá, mint többi birtokaikhoz is a Zsitva völgyében. Harsány. A Drevenica (régi nevén Körös) és a Zsitva egybefolyásánál feküdt (gmil. 118., 347. 1., HO. VIII. 172. 1., gr. Forgách-cs. lt.), Hinddel együtt a királyi hálóhúzók földje volt, amikor 1268-ban Forgách Ivánka megkapta (F. IV/3. 430. 1., Szp. 1580., gr. Forgáchcs. lt.). Herestyén. Ind eomes birtoka volt. 1286-ban már kialakult falu (ÁUO. IX. 450. 1., Dl. 1213). Heese. Taszár határjárásában 1209-ben már szerepel (ÁUO. VI. 339. 1.). 1268-ban kapta meg nemesítéssel kapcsolatban Hecsei Mihály szolgagyőri várjobbágy (F. IV/3. 432. 1., Szp. 1481., gr. Forgách-cs. lt.). Gyarak. 1247-ben még név nélkül szerepel (F. IV/2. 478. 1., Szp. 854., gr. Forgách-cs. lt.). Később a gimesi vár tartozéka. Malánta. Valószínűleg a Nyitra felől telepedett meg. A nyitrai káptalan birtoka volt, mint ilyet említik először 1326-ban (Vagner, 388. 1.). Mánya. 1237-ben a Jókai nemesek birtoka, bár egy része királyi birtok volt, melyet 1249-ben kap meg a Forgáchok őse (F. IV/2. 54. 1., Szp. 907., gr. Forgách-cs. lt.). Szelezsény mint Taszár szomszédja szerepel először 1209-ben (ÁUO. VI. 339. 1.). Később a Szelezsényi nemesek birtoka. Τ ászár. 1209-ben szerepel először, amikor felosztják az esztergomi káptalan és a garamszentbenedeki apátság között (uo.). Vajk. 1247-ben per tárgya volt Und comes és Forgách András között (F. IV/1. 478. 1., Szp. 854., gr. Forgách-cs. lt.), 1286-ban, Und vagy Ind comes fiának magtalan halála után, a királyra szállott, aki Endre fia Endrének adta (ÁUO. IX. 454. 1., Dl. 1213). Verebély. 1265-ben szerepel először (F. IV/3. 273. 1., Szp. 1457., gr. Forgách-cs. gimesi lt.). Később az esztergomi érsek birtoka volt és nemesi szék helye. A vidék telepesei a XIII. század elején — leszámítva néhány nemesi birtokot — nagyrészt királyi népek voltak. Nagyszámú udvarnokot találunk itt, különösen a retiferek szerepelnek sűrűn. Amikor a XIII. század nagy birtokszerző akciói megindulnak, területünkön két nagybii tokos, az esztergomi érsek és a Forgáchok indulnak harcba minden egyes földdarabért. Az eladományozások hamarosan eltüntetik a királyi birtokot, a versenyből pedig a Forgách-család kerül ki győztesen, melynek tagjai a XIII. század végén megalapítják a gimesi uradalmat. Királyi adományokon kívül nagy szerepet játszik a vétel is. Alig fejezik be azonban a váruradalom kialakítását, amikor a Csák Máté-féle harcokban Máté a várat elfoglalja és elveszi. Máté halála után a vár