Századok – 1938

Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273

294 FÜGEDI EBICH szempontjából ezek a várjobbágyok játszották a legfontosabb szerepet megyénk területén. Kétségtelenül legelőkelőbb elemei a várnépeknek, amit katonai szolgálatuk magyaráz meg. ők lépnek fel mint a várnépek képviselői, ők őrzik a várbirtokok jogait is. Pereskednek minden talpalatnyi földért, tekintet nélkül ellenfelük politikai súlyára. Perrel támadják meg a zobori apátot 15 ekealja földért.1

Számontartják a várnépeket is, és fellépnek, ha úgy érzik, hogy azok kötelességüknek nem tesznek eleget, vagy igyekeznek a vár hatósága alól kivonni maglikat.2

Mindezek mellett élénken érdeklődnek birtokügyek iránt. Nemcsak királyi adományként szereznek birtokot, hanem vesznek is.3

Megveszik Kurtakeszi egy részét az adományos német katonától, mert ez a terület elemi életszükségletük. Hadi szolgálatuk hozza magával, hogy könynyen szereznek birtokot a királytól, vagy a megszerzett birtokkal együtt könnyen emelkednek a nemesek közé. Megyénk területén négy ilyen nemesítést ismerünk : a jáciakét, akik földjüket megtartották, illetőleg mint nemesi birtokot élvezhették tovább (1258); bizonyos banai várjobbágyokét, a Vág mellett fekvő földjeikkel együtt (1298); 1268-ban a liecseieket nemesíti meg a király (1268); 1272-ben Bus és Köpösd földekkel illetőleg falukkal együtt kapnak nemességet nyitrai várjobbágyok.4 Ez a nemesítés annál érdekesebb, mert a nemessé lett várjobbágy egy magánföldesúr familiarisa volt. — Az egy-két ekényi birtokon, melyet adományba kapnak vagy megvesznek, ők alapítanak új telepeket. Sajnos, nincs annyi adatunk, hogy részletesen megvilágíthatnánk ezt a telepítést, illetőleg települést, de kétségtelen, hogy a rengeteg magyar és szláv személynévből a magyar névadás szabályai szerint keletkezett helynevek legnagyobb részben az ő emléküket őrzik. Ezért is olyan fontos magyar szempontból a várjobbágyok osztálya. Ha a megye területén végigvizsgáljuk a XIII. századból fennmaradt határjárásokat, igen sokszor találunk földeket, melyeknek önálló nevük nincs, hanem tulajdonosuk nevét viselik. Ezek a földek szolgálhattak első települő helyként a vár jobbágyoknak, és itt alakulnak ki azután azok a falvak, melyeket a kisnemesség birtokol, s amelyeken három-négy egymással rokonságban levő család osztozik 1 F. VII/1. 306 1. 2 HO. VII. 48. 1. és Ta. 1255. 3 F. VI/2. 384. 1., Szp. 1180, Dl. 471. és 472. 4 Levéltári Közlemények, III. évf. 244. 1.