Századok – 1938

Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273

NYITRA MEGYE BETELEPÜLÉSE 289 egyes várak köré csoportosította és megfelelő szervezettel látta el őket. Természetesen ez a szervezet nem annyira a földet, mint inkább az embereket tekintette fontosaknak, mert földnek bővében volt a király, ember pedig, aki ezt a földet megművelte volna, kevés akadt. így nem alakultak ki pontos határok, hanem a megye vezetője tartotta számon az alája tartozó népeket, s ezeknek a népeknek vándorlása és megtelepedése szabta meg a király megyéjét, határát. Ilyenformán jöttek létre azok a furcsa alakú megyék, melyeket sem a földrajzi helyzettel, sem más okokkal nem tudunk megmagyarázni. A természetadta lehetőségek között fejlődő megyéknek vagy ispánságoknak nem mindegyike lett nemesi megyévé. Azok az ispánságok, melyeknek népei széthulltak, vagy területét, illetőleg környékét más megyének népei szállották meg, elpusztultak. így tűnik el a banai várispánság is maradéktalanul úgy, hogy ma már fekvését is csak nehezen tudjuk meghatározni. Megindult ez a fejlődés a mai Nyitra vármegye területén is, mégpedig hat ispánsággal, hogy aztán egy kerüljön át az újkorba, a nyitrai. A többi öt ispánság részint nem is volt teljesen megye-szervezetű, például a sasvári, részint a XIV. század elejére nyomtalanul eltűnt, mint Bana, Sempte, Szolgagyőr és Galgóc. A legnagyobb és kezdettől fogva legerősebb Nyitra megye volt. Eredetileg a Nyitra folyó völgyének népei tartozhattak hatásköréhez.1

Amint a XIII. században földjeinek kiterjedését ismerjük, csak Kosztolány, Köpösd, Báb, Udvar -nok, Brodnuk és Stroyka, Debrete, Csejte és Lubó estek a Vág völgyére. Ezek közül pedig Kosztolány késői településű (XII. század vége), Udvarnoknak meg neve mutatja, hogy eredetileg nem a nyitrai várhoz tartozott, Báb és Köpösd elpusztult a tatárjárás alatt és valószínűleg csak ezután került a várhoz. így tehát állíthatjuk, hogy eredetileg a Nyitra völgyében élő királyi népelemek tartoztak hozzá. Ezt bizonyítja az esztergomi érsek egy llö6-ban kelt oklevele is,2 melyben ,,in parrochia Nitriensi" 33 plébániát sorol fel. 1 Részletes összeállítását a várföldeknek ld. : Monográfia 483. 1. Ez az összeállítás elég pontatlan. Ki kell venni belőle az 1244-i hamis oklevélben szereplő Kesztelő és Such helységeket (ÁUO. II. 152. 1., Szp. 764.), Szakolcát, Bintét és Rinkat, amelyek csak Fejér kiadásában vannak meg (v. ö. PRT. II. 321. 1.), Kendit, amely Kenddel azonos. Ki kell egészítenünk : Csejtével, őrvistyével (uo.) Családkával (HO. VI. 729. 1.), Kernyével (Szp. 886.), Podluzsánnyal (Vagner, 377. 1.), Bánkeszivel (ÁUO. IX. 51. 1.), Köpösddel (App. I. 7. 1.) és Szalakuzzal (Dl. 901.). 2 Knauz, I. 108. 1. Századok 1938, VII—VIII. 19