Századok – 1938
Szemle - Elekes Lajos: Nagy István moldvai vajda politikája és Mátyás király. Ism.: ifj. Tóth András 251
SZEMLE 251 Először Itáliában tevékenykedik mint prédikátor, inkvizítor és a rendházak vizitátora, majd a pápa szolgálatába kerül, vizitáeiós útra megy Palesztinába, visszatérése után Észak-Olaszország, Franciaország és Németalföld tevékenységének a színhelye. Olaszországba való visszatérése után véglegesen szakít a konventuálisokkal és könyörtelen harcot indít a szerzetesi élet és a szerzetesi fegyelem megreformálása érdekében. Utolsó itáliai útja során Szicíliáig eljut, azután végleg hátatfordít Itáliának. Ausztriába megy, útját csodák jelzik, majd bekapcsolódik a huszitizmus elleni küzdelembe, tollal és a szószékről folytat harcot az utraquistákkal, később a Csehországgal érintkező német területeken végez tisztogató körutat, felhasználva az alkalmat arra is, hogy az obszerváns mozgalmat itt is megszervezze. A huszita küldetést lengyelországi út fejezi be, majd életének koronája, a török misszió következik : előbb a frankfurti és a bécsújhelyi birodalmi gyűléseken agitál a török ellen indítandó keresztes háború érdekében, a részvétlenség láttán pedig maga jön Magyarországba, hogy fanatikus hitével a világtörténelem folyásába nyúljon bele. Röviddel a nándorfehérvári győzelem után követi a halálban diadalának társát, Hunyadit : sírjánál csodák történnek, Mátyás, Szilágyi Erzsébet és Újlaki Miklós szorgalmazzák szenttéavatását, de az csak halála után 234 évre történik meg. Ez a hatalmas, aprólékos gonddal készült, szinte napról-napra terjedő életrajz vázlata, amelyhez szerzője az eddig még fel nem használt források egész sora mellett olyan hatalmas irodalmat is feldolgozott, amilyennel kevés tudományos mű dicsekedhet. Külön érdeme az a számunkra, sajnos, elég szokatlan tény, hogy a Kapisztránra vonatkozó magyar irodalmat is dicséretes módon felhasználta, így Kapisztrán életének magyarországi fejezete a műben is azt a helyet foglalhatja el, amelyet a valóságban is jelentett mint a nagy szent pályájának a betetőzése. Nem annyira a szerző elfogultsága, mint inkább a hőse iránt benne kifejlődött rajongás lehetett az oka annak a mi szempontunkból egyedül kifogásolható téves beállításnak, hogy a nándorfehérvári győzelem forrásai közül éppen azt fogadta el autentikusnak, amely győzelmet egyedül Kapisztránnak tulajdonítja és Hunyadi János szerepét egészen jelentéktelennek tünteti fel. De ezt leszámítva csak köszönet illetheti meg a magyar tudomány részéről a szerzőt, hogy méltóképen megörökítette annak a szentnek az emlékét, aki egy sorsdöntő órában Magyarország megmentése körül olyan nagy érdemeket szerzett. Barta István. Elekes Lajos : Nagy István moldvai vajda politikája és Mátyás király. Budapest, 1937. 8° 81 1. E. dolgozata túlnyomórészt a moldvai vajdaság XV. századi politikai történetével foglalkozik. A kérdést biztos kézzel, a források és az irodalom bőséges ismerete alapján tárgyilagosan dolgozza fel s ad képet Nagy István politikájának irányváltozásáról és fokozatos áthajtásáról a tetőpontján álló magyar renaissance-birodalom érdekkörébe. Azonban az egyszerű politikai és hadtörténeten túlmenően fontosnak tartjuk E. dolgozatának célkitűzését : a politikai történet pontos ismerete nélkül népiségtörténetet írni nem lehet, tehát nem foglalkozhatunk a magyarromán népi kapcsolatokkal sem. A dolgozat e téren két irányban éreztetheti hatását. Egyrészt biztos útmutatóul szolgálhat a politikai történet terén azon középkori népiségkutatóinknak és településtörténészeinknek, kiknek munkája folyamán moldvai kapcsolatok kerülnek szóba. Másrészt tárgyilagos és a magyar-román kapcsolatok mindkét nyelvű irodalmában oly gyakori „kicsinyítő szemüveget" teljesen nélkülöző feldolgozásmódja révén újabb szálakat fonhat a
