Századok – 1938
Értekezések - SZABÓ ISTVÁN: Hanyatló jobbágyság a középkor végén 10
HANYATLÓ JOBBÁGYSÁG A KÖZÉPKOR VÉGÉN 21 sodást találunk. Ekkor tehát a magyar jobbágyfalvakban általában minden második telek gazdátlanul áll?· Az emelkedő vonal pedig arról tanúskodik, hogy a pusztásodás élő és mindinkább szélesebb medret vájó folyamat volt, mely természetesen hatalmasul belevágott a magyar társadalom húsába és a társadalmi mozgalmakban nagy mozdító erővel lépett fel. Figyelmünket nem kerülheti el az sem, hogy a pusztásodás nem csupán a nagy uradalmaknak vagy a közép- és kisbirtokoknak a sajátja : a hatalmas makovicai, csicsvai, nagymihályi uradalmakban éppúgy találkozunk vele, mint a középbirtokok sorába számítható gömör-borsodmegyei Lorántffy-jószágon,2 vagy éppen a kisbirtokok közé sorozható erdélyi járai s a tolnamegyei szentmiklósi telkeken. Szabályszerűség a pusztásodás mértéke ós a birtokkategória tekintetében sem jelentkezik. Míg ugyanis a nagy makovicai uradalomban 86-3, a szintén kiterjedt ugocsai uradalomban pedig csak 13, addig az említett szentmiklósi birtokon 35, de a járai kisbirtokon már 50% a puszta telkek aránya. Ha fel is kell tételeznünk, hogy a magyar paraszttelepülések e mohácselőtti nagy elpusztásodásába itt-ott helyi körülmények is beleszóltak, ezeken túlmenőleg általános erőtényezőkre is kell gondolnunk, hiszen a pusztásodás kivétel nélküli volt és emelkedő folyamatot eláruló. Ezek pedig arra utasítanak, hogy a mohácselőtti magyar „pusztá"nak egyetemes okait is felismerjük. Az okok szerintünk két különböző területen keresendők. Elsősorban abban a rettenetes epidémiában, mely a XIV. század derekán a keleti bubópestis alakjában szakadt Európára s a további különböző pestisjárványokban, melyek sűrűn meglátogatták az 1 Hogy a valóságban is hézagos utcasorok álltak a falukban s lakott és lakatlan telkek váltakoztak egymás mellett, igen élesen szemlélteti a Várdai Miklós és János között 1471 után foganatosított osztály, melyben a telkeket úgy sorolták fel, ahogy egymás után következtek. Várdai János része például Ajakon (Szatmár m.) így fest : az utcán túl a Szentmiklós-képtől keletre az utca végében 10 puszta, azután : deserta, Gyrwas Antal, deserta, Varga Péter, deserta, Kola Pál, puszta, Tar Péter, puszta, Kövér Márton, puszta, deserta, Kovács (Faber) Barnabás, Varró Albert, 3 deserta, Kis (Parvus) Kelemen, Kámfor Péter, Varga Mihály, Bozyas Ferenc, Birtok László, puszta, Jó Vince. (Zichy-oklt. XI. 95. 1.) Hasonló módon felsorolva a telkek a kanizsai és más uradalmak 1518—1523. évi urbáriumaiban. (Dl. 37007.) Itt vannak olyan falvak, melyek deserta sorait alig szakítja meg itt-ott 2—3 lakott telek. 2 A fenti kimutatásban az 1489. év alatt feltüntetett gömör-és borsodmegyei adatok.
