Századok – 1938
Értekezések - BARÁTH TIBOR: A török történetírás új útjai 192
198 BARÁTH TIBOR A törökség népvándorlása az egyetemes történet legfontosabb népmozgalma. Ennek során terjedt el a világ négy sarkában az emberiség első kultúrája, a Közép-Ázsiában kialakult török kultúra és hozott létre újabb eredeti kultúrákat. Ez a vándorlás kelet felé Kínán, Japánon át egészen Mexikóig, Peruig terjedt ; dél felé Indiáig ; északon Szibéria steppéit és az Ural vidékét öntötte el ; nyugaton a Fekete-tenger északnyugati földrészén át a Dunáig, a Balkánig haladt. Jutottak később török tömegek Írországba, a balti országokba, Itáliába, Franciaországba, Afrikába és Elő-Ázsiába is. A törökség őshazájának műveltsége az új török történetírásban különös figyelem tárgya. Amíg a Közép-Ázsia fennsíkjain lakó népek a kőkor kultúráját sehol sem haladták túl, a fennsík törökjei tovább mentek. Megalkották a csiszolt kő kultúráját, megművelték a földeket, termesztettek gabonaféléket, megszelídítették napjaink legfontosabb háziállatait, köztük a lovat, előhozták a föld méhéből a vasat, amiből páratlan fémkultúrát alkottak s elsőnek találták fel az írást. A földművelésnek, állattenyésztésnek, iparnak és tudománynak, szóval a modern kultúra minden fontos alapelemének kiindulópontja Ázsia belseje, a Pamír-fennsík, a törökségnek és az egész emberiségnek e közös bölcsője. Az őshazából keletre vándorolt törökök külön kultúrát teremtettek Kínában, mely egészen a legutóbbi századokig a világ legfontosabb kultúrája volt. A dél felé menő tömegek alkották Egyiptom, Szíria és Mezopotámia kultúráját. Utóbbit a Kr. e. harmadik évezredben odakerült szumír-alán népek, a török faj igen kiváló képviselői bontakoztatták ki. Anatólia legmagasabb kultúráját a Kr. e. második évezredben virágzó hetita-kultúra alkotja, mely viszont gyökereivel a szumírból táplálkozott. A nyugat felé menő népcsoportok alapították az égei kultúrát, mely trójai, ióni stb. néven ismeretes. Az etruszkok, akik a görög-latin kultúra szülői, Anatóliából jöttek s a török népek rokonai voltak. Attila, Baján, Dzsinghisz khán faja, nyelve és kultúrája szintén török lehetett stb. Mindeme kultúrák most, amidőn származási táblájukat kiderítették és összefüggésüket az ősi török kultúrával megállapították, a török művelődéstörténet szerves részeiként jelentek meg. így kerül a törökség az emberiség művelődéstörténetének középpontjába és lesz a világ első nemzete. távol élő törzsek nem alkottak jobban eltérő táj szólásokat. A magyar „Túrán" folyóirat által közölt statisztika szerint (1934, 72. 1.) 33 millió a török-tatárok száma. Egy török eredetű munkában százmilliót olvasunk, ami kétségtelenül túlzás, avagy erős imperialista ízű számítás. •— A törökség, ha tájszólások szerint meg is oszlik, nyelvileg ma is egységes, — mondják a törökök. Kölcsönösen megértik egymást, akárcsak a középkori Itália lakói s csupán Dantejüket várják a nyelvegység helyreállítására. Az új török irodalom egyébként nem használja a „Túrán" kifejezést. Ezt a földrajzi fogalmat faji fogalommal helyettesíti s egyszerűen törökségről beszél. Innen van az, hogy e két kifejezés nem fedi egymást teljesen.
