Századok – 1938

Tárca - Török Pál: Steier Lajos † 135

TÁKCA 135 horvát szellemi kapcsolatok és a horvát irodalomtörténet köréből : Horvát éposz Kálmán királyról (Budapesti Szemle CCXI. k.), Bábics-Gyalszki (U.o. CCXIX. k.), A horvát regény atyja (Magyar Szemle XXVIII. 1936, 75. 1.). Bajza írta a Világirodalmi Lexikon horvát költőkről szóló cikkeit is. A mindenkori jelen és a történetírás határán mozognak azon tanulmányai, melyek Horvátországnak politikai helyzetével, elszakadásának s a szerb—horvát—szlovén királyság megalakulásának okaival foglalkoznak. Első idevágó politikai cikkei 1913-ban jelentek meg s azóta haláláig igen sok ilyen cikket írt, főleg a következő lapokba : Magyar Hírlap, Űj Nemzedék (1917—1919), Magyar Külpolitika, s legtöbbet a Magyarság c. napilapba, melynek állandó vezércikkírója volt. Cikkei ez utóbbi lapban : Battorych Kornél írói név alatt jelentek meg. Nagyobb terjedelmű politikai tartalmú tanulmányai a Budapesti Szemlében, továbbá a Szekfű Gyula szerkesztésében megjelenő Magyar Szemlében jelentek meg (az V. kötettől a XXlX. kötetig). Külön is meg kell említenem Jugoszlávia c. pompás kis művét, amely ,,A Magyar Szemle Kincsestára" 27. számaként jelent meg (Bp. 1929). A mű első fejezete az 1921. január 31-én megejtett népszámlálás alapján Jugoszlávia lakosságáról szól, második fejezete ,,A szerbek, horvátok és szlovének történeté"-nek rövidre foglalt áttekintése. Többi fejezetei meg ezek : A délszláv egység (főleg az illírizmusról szól benne); Tíz év belpolitikája ; Tíz év külpolitikája. — Ez a munka fényesen igazolja, milyen kiváló ismerője volt Bajza József a szerbek, horvátok és szlovének múltjának és jelenének. A magyar—délszláv történeti és szellemi kapcsolatoknak sok jeles magyar búvárlója volt eddig. Nincsen azonban közöttük egyetlen egy sem, aki elsősorban a horvátok, s azután a szerbek múltját, jelenét, irodalmát, költészetét, szóval egyetemes szempontból olyan mélyen ismerte volna, mint Bajza József. Élete vége felé mintha az aktív magyar belpolitika terére is sodródott volna, általában azonban e téren nagyobb munkásságot nem fejtett ki. Elsősorban tudós lélek volt, az egyéni érintkezésben meg végtelen kedves modorú volt ; akit egyszer a barátságába fogadott, ahhoz szeretettel, hűséggel ragaszkodott. Emlékét tudományosságunk története mindenkor legjelesebbjeink között fogja emlegetni, elért tudományos eredményeit a legnagyobb elismeréssel fogja méltatni. Melich János. Steier Lajos | 1885-1938. Mintegy önmagáról adott jellemzést Steier Lajos azokban a sorokban, amelyeket egyik legkedveltebb és mindenesetre legérdekesebb hőséről, Beniczky Lajosról írt : ,,Nem volt a 'nagy' férfiak közül való, nem volt lángelme sem, hanem egyike azoknak, kik mint talpig férfiak a haza nehéz veszedelmeiben híven meg-