Századok – 1937

Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Félegyházi Tamás és a debreceni iskola válsága 1570–71-ben 273–303

félegyházi tamás. 301 6. Foglaljuk össze megállapításainkat s próbáljunk rámutatni jelentőségükre. Az unitárius-anabaptista mozgalom okozta lelki forrongás Debrecenben az izgalom tetőpontján, 1570 első felében az iskolát is magával ragadta : rektora, Félegyházi Tamás, a gondjaira bízott ifjúsággal — természetesen ennek azzal a felnőttebb részével, amely ez eszmék jelentőségét már fel bírta fogni, azaz tehát már valamelyes teológiai oktatásban is részesült s a többé-kevésbbé önálló elhatározásra és abból folyó helyváltoztatásra már megvolt a képessége — unitáriussá lett és Kolozsvárra, az ottani iskola rektorságára távozott, diákjait is magával vivén. Távolléte azonban csak egy esztendeig tartott, mert az unitárius mozgalomnak közelről szemlélt szélsőségei, valamint János Zsigmond halála meggondolásra és visszatérésre késztették, tanítványaival együtt. Ez a megállapítás nemcsak megerősíti és elmélyíti azt a képet, amelyet többször idézett tanulmányomban Debrecen 1561—1571 közti lelki válságáról adni próbáltam, de még egyéb vonatkozásban is érdekes következtetést enged meg. íme, a debreceni iskolában 1570 körül már oly magas színvonalú teológiai képzés folyik, hogy a 16—20 esztendős nagydiákok, rajongva szeretett népszerű rektoruk hatása alatt, nemcsak hitvallásváltoztatásra képesek, hanem még kivándorlásra is, az Alföld fiai az erdélyi hegyek bizonytalan messziségébe — csak hogy vele együtt maradhassanak s őt tovább is hallgathassák. Az 1567-i debreceni zsinat 65. (az eredeti szövegben, téves számozással 64.), Méliusz-írta kánonának rendelkezése éppen a Méliusz Debrecenében hogyan is maradhatott volna papíron ? ,,In Christianorum . . . schola linguarum cognitio, Grammatica latina, Graeca (et sicubi fieri potest) et Ebraea, Dialectica, Rhetorica, et aliae artes liberales necessariae ad Theologiae cognitionem doceantur primum. Deinde Theologia, sacrae literae Graece et Latine iuventuti proponantur."1 Nagyon meglehet, hogy a debreceni iskolában éppen magának Félegyházinak a következő esztendőben való odavitelével akarta megvalósítani Méliusz a saját maga előírta magasabb követelményeket : székra nézve az odamenetele. Hogy a testvérkézből eredő Epicedion szintén hallgat erről : annál semmi sem természetesebb. 1 Articuli ex verbo Dei, et lege naturae compositi. . . (Debrecen, 1567. R. M. К. II. 104.) G levél. — Hibás fordítása: Kiss Á. : A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései (Budapest, 1881) 602. 1.