Századok – 1937

Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Félegyházi Tamás és a debreceni iskola válsága 1570–71-ben 273–303

félegyházi tamás. 289 ..Explicationes locorum . . ." 1598, magyarul 1619 — megjelente óta). Teljesen ez a helyzet tükröződik a Threnos és az Epicedion lapjain is : egyetlenegy szerény célzás sincs a. szentháromságtani ellentétre, de ugyanakkor lépten-nyomon találkozunk feljajdulásokkal az ellenreformáció előretörése miatt, éles, sőt durva kifakadásokkal a római egyház és emberei ellen ! „Claudia Romanis heu modo praeda lupis" (Thr. B3) ; ,, . . . rasae . . . mendacia turbae" (u. o. B) ; ,,fallacis technas et crimina Romae" (u. o. B4) ; az Epicedion pedig keserű daccal kiáltja oda az igen ízléstelenül kicsavart nevű jezsuitáknak : csak ne tapsoljatok a Félegyházi korai halálán ; szelleme, írásai tovább élnek Î1 Akkor már Debrecen szomszédjában, Váradon folyt a református és a jezsuita teológusok közt a legkeményebb szellemi harc s talán, ha István király tovább él vala, Debrecen is éppúgy kénytelen lett volna befogadni falai közé a jezsuitákat, mint Várad s az erdélyi városok — s éppúgy közelről fenyegette akkor egy ellenreformációs hullám, ahogyan az 1569-i váradi hitvita után csaknem elborította egy idtrareformációs hullám, amely nagyon valószínűleg tartósan elönti vala, ha János Zsigmond tovább él és uralkodik. A Félegyházit sirató Debrecennek tehát minden oka megvolt rá, hogy író fiai ne a régi harc ejtette sebeket tépjék újra fel, hanem a másik fronton megindult új harc, sőt élethalálküzdelem jelentőségére hívják föl a figyelmet. Maga Félegyházi Tamás is az ellenreformáció miatti aggodalmának adott erős kifejezést élete egyik nagyszabású főművének, ,,Az keresztyéni igaz hitnek részeiről való tanítás"-nak a debreceni tanácshoz intézett előszavában.2 Az Antikrisztus, úgymond, „minden erejével ezen igyekszik, hogy az sötétségnek országát építhesse és az ű előbbi dögleletes tudományát mostan újságnak neve alatt árulja és az Jézus-1 Sedulus in studiis divinis, Papicolarum Explosit Christo schismata falsa duce. Fama sonat cuius laudes, librique loquuntur, Nunc quoque et in scriptis conspiciendus adest. Rasa cohors igitur si plauditis ergo Suitae, Extinctum Thomam morte Felighasium, [!] Falieris egregie, vitae nam fama superstes Integrae vivet, scriptaque docta manent. (C2

.) 2 Az első kiadás megjelent Debrecenben 1579-ben (R. M. K. I. 152.), a többi négy is mind ugyanott. Mi a Félegyházi életében megjelent utolsó, vagyis az 1583-ban megjelent 3. bővített kiadást használjuk, amint már említettük is. — Könyvtári nehézségek miatt az 1. és 2. kiadás megvizsgálásához és a 3-ikkal egybevetéséhez csak dolgozatunk kiszedése után juthattunk hozzá, sajnos, akkor sem személyesen végezhettük el a munkát. Századok, 1937. VII—VIII. 19