Századok – 1937
Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Félegyházi Tamás és a debreceni iskola válsága 1570–71-ben 273–303
276 hévész шее. Félegyházi testvéröccsének, Istvánnak és másoknak együttesen megjelent hosszabb-rövidebb sirató versezetei1 csak egyetlenegy példányban maradtak korunkra, még hozzá, különösen 1918 óta, nem is nagyon könnyen hozzáférhető gyűjteményekben. Kanyaró állításának a forrásokból való ellenőrzése tehát még azoknak sem esett nagyon a kezük ügyébe, akiknek talán szeget ütött a fejébe ez a dolog. Magamnak a figyelme is csak Gál Kelemen újkeletű, jeles kolozsvári unitárius kollégiumtörténete2 nyomán terelődött rá a kérdésre. A két főforrást végigtanulmányozva s a belőlük meríthető tanulságokat egyéb adatokkal s a Debrecen 1570 körüli lelki válságáról általam már megelőzőleg megállapítottakkal egybevetve, kétségtelenül való ténynek kellett elismernem Félegyházi Tamás 1570-i kolozsvári kirándulását és azt, ami nélkül ez meg nem történhetett volna : lelki fordulását. Micsoda földrengés rázhatta meg Debrecenben a református keresztyénségnek még alig két évtizede lerakott fundamentumait, hogy lelkésztárs és előkelő polgár mellett, rajongó és háborgó néptömeg mellett a tulajdon iskolája 1 Epicedion In Obitum Theologi Clarissimi . . . Domini Thomae Feleghazii . . . Witebergae, Typis Clementis Sehleich, Anno MDLXXXVII. (R. M. К. III. 768. sz.) Egyetlen teljes példánya a marosvásárhelyi református kollégium könyvtárában. Hitelesített kéziratos másolata a debreceni Tisza István Tudományegyetem egyháztörténelmi szemináriumában. — Félegyházi Istvánnak, aki 1586—87-ben wittenbergi egyetemi hallgató, 1587—88. debreceni rektor volt, Gyulai Threnosában is van egy, testvérbátyját sirató rövidebb (a kiadvány végén levő, tehát csonka) epicediuma. A két Félegyházi és Gyulai János életrajzi adataira nézve ld. Szinnyei : Magyar írók élete és munkái megfelelő kötetein, meg a Zoványi J.féle Theologiai Ismeretek Tárán kívül S. Szabó J. összeállítását is : Nagy S. : A debreceni református kollégium I. (Debrecen, 1933) 390—393. 1. — Itt jegyezzük meg, hogy az Epicedionban olvasható versezetek közül egy, az „Inspicis hanc molem . . ." kezdetű (B4 levél), mely, úgy látszik, magától Félegyházi Istvántól való, szórólszóra megvan Bod Péter Hungarus Tymbaules-e (Nagyenyed, 1764) 29. lapján is ; egy másik pedig, úgy látszik, Cibrádi Mihálytól, a „Thomas ille Dei Vates . . ." kezdetű (C levél), olvasható, jelentéktelen eltéréssel, Bod Magyar Athenás-a (Nagyszeben, 1766) 83. lapján is. Abból, amit Bod az Athenásban Félegyháziról ír, különben is látszik, hogy az Epicediont forgatta, a Threnost viszont nem ismerte. Egyébként Félegyházi István, Epicedionának a debreceni tanácshoz intézett előszavában, azt mondja, hogy rajta ós az ő füzetébe írt társam, valamint Gyulai Jánoson kívül még Csorba István is írt sirató versezetet a testvérbátyjáról. Azonban Csorbának (aki bizonyára azonos a R. M. K.. III. 766. sz. wittenbergi 1587-i, szintén gyászverseket tartalmazó kiadvány egyik szerzőjével) ezt a Félegyházi Tamást sirató versét nem ismerém. 2 Gál K. : A kolozsvári unitárius kollégium története I. (Kolozsvár, 1935) 13—16. 1.
