Századok – 1937

Értekezések - BARÁTH TIBOR: A dunai táj a francianyelvű történetírás tükrében (1871–1935) - 55–58

74 BARÁTH TIBOR. egyes pontokon valósággal túlárasztotta a francia tudományos termelést, s így — a magyar irodalom sajnálatos távolmaradása miatt — egyes nagy kérdésekre francia nyelven csak kisantant-eredetű munkákat találhatunk. Ezt az alábbiakban, főleg csehszlovák és oláh viszonylatban bővebben is láthatjuk. 2. A Habsburg-monarchia a történeti irodalomban. A háború utáni francia irodalomban nincs olyan történeti munka, mely a Habsburg-birodalommal összefoglalólag foglalkoznék. így e tekintetben még ma is Léger „Histoire de l'Autriche-Hongrie" с. műve a véleményformáló kézikönyv. A Habsburg-monarchia tanulmányozásához ajánlják még Aulneau „Histoire de l'Europe centrale" с. könyvét, mely azonban elég rövidre van fogva és benne a Monarchia történetének azért is csak kis hely juthat, mivel Németország, Szerbia és az oláh fejedelemségek történetét is tartalmazza. A részlettanulmányok tekintetében nagyobb a választék, de ezek sorában legtöbb Ferenc József és Erzsébet királyné „érdekes" alakjával foglalkozik, tehát inkább a nagyközönségnek szól. Ezek az életrajzok különben rendszerint fordítások, s bennük a regényes elem domborodik ki. Az Ausztria-Magyarország nagy problémáival foglalkozó monográfiák legjelesebbike André Robert műve: „L'idée nationale autrichienne et les guerres de Napoléon. L'apostolat du baron de Hormayr et le salon de Caroline Pichler."1 A Monarchiával közvetlenül foglalkozó munkák hiányában ennek a történeti egységnek képére azok a dolgozatok róttak újabb vonásokat, amelyek a birodalom egyes részeit tárgyalják s csak alkalomadtán térnek ki a nagyobb egységre. J. Ancel, aki a régi Monarchia szerkezetét és állameszméjét fenntartó két elemet — a Habsburg-dinasztiát és a magyarságot — legalább olyan elfogultsággal tekinti, mint szellemi elődei, Léger vagy Denis, nem mulaszt el egy alkalmat sem, hogy tudományos, vagy politikai cikkeiben — utóbbiak az „Europa centrale" с. prágai hetilapban jelennek meg — ne nyilatkozzék a Monarchia földrajzi alakjáról. Szerinte ezt a kérdést korábban felületesen vizsgálták meg, mert a Duna folyam, a Monarchia állítólagos összefűző lánca, a Habsburg-komplexumot távolról sem kapcsolta össze szervesen. A Duna ugyanis folyásában négy igen különböző földrajzi tájat alkot s ezek szerint maga is négyféle : német, osztrák, magyar és délszláv szakaszra tagolódik. A Monarchia hirhedt egysége szerinte csak diplomáciai tétel volt, 1 Paris, 1933. XIX., 603. 1.