Századok – 1937
Pótfüzet - HEGEDÜS LORÁNT: Lord Beaconsfield politikai ügynökének jelentései gróf Andrássy Gyula és Tisza Kálmán politikájáról a keleti válság idejében 576–616
582 HEGEDŰS bORÁNT. [62] tások egyúttal a bosnyák kérdésben mutatkozó magyar hangulatról is mindig pontos számot adnak. Nevezetesen Monsont, amint jegyzékeiből kitűnik, különösen érdeklik az akkori magyar Fiúméban történt külföldi torpedószállítások s azok minden részlete. Május 10-től kezdve (25. számú bizalmas jelentés) látjuk, hogy Stürza Dömötör azon a címen, hogy a román-magyar vasúti kérdésekről akar tárgyalni, ismét megjelenik Budapesten, megint belép az angol ügynök jelentéseinek körébe, miután Románia attól fél, hogy máris történt a magyar-osztrák kormány és az orosz diplomácia között oly megegyezés, amely esetleg föláldozza Oroszországnak a román hadsereget. Az olvasó a 26. számú s 1878 május 11-én Budapestről elküldött „nagyon bizalmas" jelentésben nemcsak azt látja, hogy az angol ügynök most már a török diplomáciával is érintkezésbe lépett, hanem bizonyos mosollyal veheti tudomásul, hogy a szultán emberei keleti képzelőtehetségiiket ugyancsak gyermekes módon működtetik, midőn azt akarják elhitetni a londoni kormánnyal, hogy Kállay Bénit, Andrássy legbizalmasabb emberét és keleti szakértőjét, a muszkák félmillió rubellel vesztegették meg. Az általam közölt ügynöki jelentések között oly tudósítások is mennek Bécsbe és Londonba, amelyek az akkori magyar sajtónak, különösen pedig a Pester Lloyd-nak a cikkeit kivonatolják és pedig mindig abból a célzatból, hogy szeretnék megállapítani, mennyiben fejezik ki ezek a lapok gróf Andrássy Gyulának igazi, de az angol kormány előtt még nem ismert szándékait. Miután ezeket a hosszú tudósításokat külön nem tartom szükségesnek közölni, csak hozzá akarom tenni általános benyomásul azt, hogy Andrássy Gyula ismert sajtópolitikája folytán az angol ügynök ezekből a cikkekből még jobban megzavarodik, még kuszáltabbnak és érthetetlenebbnek látja a mi politikánkat, egyszerűen azért, mert Andrássy Gyula képes volt a magyar delegáció külügyi előadójának, dr. Falk Miksának a Pester Lloyd-ban megjelent cikkeit, amelyekről első pillantásra úgy látszott, hogy a külügyi kormány szándékait árulják el, a legélesebben megcáfolni s ezzel teljes bizonytalanságban hagyni minden olvasót és diplomatát abban a tekintetben, vájjon a külügyminisztérium melyik szócsöve volt az, amely tényleg hitelesen volt értesülve. Az Európát megrázó keleti válság egész izgalmát érezzük akkor, midőn Monson azon titkos sürgönyéhez érkezünk, amelyben Tisza Kálmánnal való közvetlen tárgyalásait adja elő. Ilyenek a május 21-én kelt 33. távirat és 34. számú