Századok – 1937
Pótfüzet - JUHÁSZ LAJOS: A vasmegyei Farkas-erdő a XVII. és XVIII. században. (Egy fejezet a magyar erdőtörténet Mária Terézia 1769-i erdőrendtartását megelőző korszakából) 553–575
572 JUHÁSZ LAJOS. [38] telepek elnéptelenedése után, más okokból kifolyólag találta meg első védelmezőjét. A Farkas-erdő tulajdonának és használatának a XVII. század végére kialakult szabályozódásában a XVIII. század 40-es éveiben lazulás állt be. Káros hatással elsősorban a zálogviszony volt, amikor a zálogbirtokos a visszaéléseket nem igyekezett megakadályozni, az erdőtulajdonosnak pedig egyrészt elkerülték e veszélyes mozzanatok figyelmét, másrészt sem érvényesíthető jognak nem volt birtokában, sem esetleges fellépésének súlyt adó közegekkel, erdőszemélyzet hiányában, nem rendelkezett. Zavarta a jogviszonyt később az a körülmény is, hogy a sárvári uradalom 1748-i eladása után az erdő Sárvárhoz tartozott, a körülötte fekvő régi uradalmi falvak azonban a különvált ikervári uradalom községei lettek és így már nem lett volna joguk azoknak a kiváltságoknak élvezéséhez, amik mint uradalmi falvakat megillették őket. E falvak azonban szívósan ragaszkodtak a megváltozott viszonyok ellenére is a régi kedvezményekhez, sőt a zálogbirtoklás alatt meghonosodott túlkapásaikhoz is s felfogásuknak földesuruk támogatásával a hatalmaskodó visszaélések hosszú során keresztül is érvényt akartak szerezni.1 Hasonlókép alakult ki az erdő déli részén fekvő falvak lakóinál és földesuraiknál egyes erdőrészek szabad használatára szokáson alapuló jogigény. Szluha György az erdőt foglalókkal szemben az erdőőrzés eddigi keretein belül nem tudva sikeresen védekezni, kénytelen volt más megoldáshoz folyamodni és Beje s Kám közé Egervölgy és Farkasszentgyörgy néven 1756-ban két új telepet ültetett.2 E két községnek lett volna feladata, hogy dél felé a szintén nem régen települt Csipkerekkel és Csehivel, Mindszenttel szemben a sárvári földesúr érdekeit megvédje. A két fiatal falu azonban nem bizonyult elég erősnek. Jóllehet saját berendezkedésük következtében maguk is nagy darabon irtották az erdőt, azt nem tudták megakadályozni, hogy az említett falvak ne tolják előre határaikat.3 Inkey Boldizsár 1766-ban a Gyeli-tó vidékén kénytelen volt már a harmadik erdei községnek megvetni alapját, amit azonban a következő évben a sárvári uradalom erdei őrseit rossz szemmel néző csip-1 A sárvári és ikervári uradalmak közt főleg a sótonyi és nyőgéri jobbágyok erdőhasználata miatt támadt viszályokra Dr. 56., 73. és 74. fasc.-ban van számos akta. 2 Sopron vm. lt. 12—a : 5. 9. fasc. A káldiaknak Vas megyéhez benyújtott kérvénye. 3 Causae appellatae, 9051.
