Századok – 1937
Pótfüzet - JUHÁSZ LAJOS: A vasmegyei Farkas-erdő a XVII. és XVIII. században. (Egy fejezet a magyar erdőtörténet Mária Terézia 1769-i erdőrendtartását megelőző korszakából) 553–575
[53] A VASMEGYEI F ARK AS-ERDŐ. 569 legelt és apró körmökkel keményre taposott szomorú erdőalj is, új folt az erdei tájban a bekerített juhaklok környéke.1 Fáért a zálogos erdőbe szabadon járt jobbágy és a vidék fával mesterkedő iparosa ; a sárvári bognár-, esztergályos-és pintérmesterek, ha nem a Rábaberekről, innen hordták a mesterségükhöz szükséges fát, nyugodtan a várbeli uraság „commissioja" nélkül.2 Nem is az a fa fog hiányozni, amit ők vittek el, a XVIII. század 40-es éveiben már rakták a máglyákat, hol az erdő jórésze elégett. Amint Magyarország a török kiűzése után lassan erősödve bekapcsolódott az európai gazdasági életbe s a külföldre már eddig szállított termékeken kívül új árukkal jelent meg, ezek között a legelsők egyike volt a magyar hamuzsír.3 Európának az utolsó órában jött a magyar erdők hamva. A XVIII. században már általánosan érezhető volt a fahiány és nyugaton hatalmas kohók és ipartelepek voltak kénytelenek üzemüket beszüntetni a tüzelőanyag korlátozott volta miatt.4 Még nehezebb volt megszerezni az üveggyártásnál és vászonfehérítésnél nélkülözhetetlen hamuzsírt, amit ekkor még kizárólag a fa elégetése révén állítottak elő.5 A hamuzsírhiány természetesen érezhető volt Európa keletibb tájain is és élelmes vállalkozók figyelme a század első felében egyre inkább Magyarország felé fordult.6 A Farkas-erdőben eddig csak szénégetők voltak ; gyéren elszórt telepeik azonban főleg a környékbeli kovácsokat látták el tüzelőanyaggal.7 A fa, amit szenítettek, elenyésző csekély volt ahhoz a tömeghez képest, amit egyetlen hamuzsírégető telepe megkívánt. A hamuzsírégetők először Skariczáné zálogbirtoklása idejében jelentek meg a Farkas-erdőben.8 A faállományban okozott pusztításukra még évtizedek múlva is visszaemlékeztek, azonban, úgy látszik, az erdő használatáért jó bért fizettek, mert amikor 1748-ban Szluha György a sárvári 1 Dr. 76 : 4. 2 О. L. Kúriai lt. Causae appellatae, 9051. 3 Glaser L. : Magyarország helyzete az európai gazdasági életben. Földrajzi Közlemények, 1935, 304. 1. 4 W. Sombart : Der moderne Kapitalismus, II. (München und Leipzig, 1928) 1143. s köv. 1. — J. Kulischer : Allgemeine Wirtschaftsgeschichte, II. (München und Berlin, 1929) 453. 1. 6 H. Ost : Lehrbuch der chemischen Technologie (Leipzig, 193017), 139. 1. 6 A hamuzsírgyártás hazánkban 1730 körül honosodott meg. (Eckhart F. : A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. Budapest, 1922. 217. 1.) 7 Dr. 74 : 94. 8 Sopron vm. lt. 12—a : 5. 8. fasc. 1752-i inquisitiók.
