Századok – 1937
Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: A római világ nagy válságának szemléletéhez 432–451
a római világ nagy válságának szemléletéhez. 443 nek rablók által való megöléséről szól (amilyen esetet még sokat lehetett volna citálni máshonnan is), a másik egy szintén moesiai stationarius-TÓl. Rostovtzeff (Social and Econ. Hist. 523. 1.) pedig bizonyára nem említ ilyet, legalább a rendelkezésemre álló (javított) német kiadásban1 nincs ily állítás. Ami a 35. 1. említett Commodus-féle feliratot illeti, mely határvédő burgus-ok építéséről szól, ilyen nem egy, hanem egész tucat ismeretes ;2 a kitörölt helytartónév pedig nem Perennis fiáé, mint Borghesi nyomán állítja, hanem L. Cornelius Felix Plotianus-é.3 Vájjon valóban Pius személyes aktusát kell látnunk abban, ha a CIL III 836 felirat szerint e császár a rogyadozó ( vetustate dilapsum ) porolissumi amphitheatrumot megújíttatta, különösen, mikor ott áll az is, hogy a procurator gondoskodott e renoválásról ? Úgy gondolnám, hogy amint a császár győzelmeinek hirdetése elhallgatja és abszorbeálja vezéreinek személyes tetteit a kizárólagos imperatorság elmélete alapján, úgy a polgári teljesítmények terén is nagyon sokszor a kormányzók s magasrangú hivatalnokok kezdeményezéséről van szó olyankor is, mikor egyedül a császár neve dicséri nominativusban az építés kőbevésett okmányát. A császári omnipotencia pedig korábban átütött a tartományokban, mint sokan még ma is vélik. Vonatkozik ez a mérföldkövekre is (v. ö. 158. 1.), amelyeken csak egész nagyszabású útépítőakciók tanúit szabad a központi kormányzat kezdeményezésére visszavezetnünk. Azok a hostes publiai, akiket az ILS. 429. és 430. inskripciók említenek, nem jött-ment rongyosok, hanem trónbitorlók s párthiveik.4 Az ILS 2308 incursus hostis Daciae, a 2309 e.rpeditio Dacisca, a CIL III 3336 desideratus in Dacia vájjon miért lennének Maximinus Thrax korából valók, mikor ennek semmi pozitív indiciuma sincs s másfelől oly sokszor volt baj máskor is e veszélyeztetett tartományban? (143. 1.) A bellum Aquileiense új feliratos dokumentuma6 nincs citálva a vonatkozó irodalommal. Nem citáltam volna (151. és 338. 1., 55. jz.) a História Augusta fiktiv Gordianus sírkövét.6 Nem kielégítő e korszak egyik legrészletesebb irodalmi forrásának, az ú. n. História Augusta-пак kritikai felhasználása sem. Igaz, hogy itt a késői kompilátor célzatos ferdítései rendkívüli nehézségeket okoznak, de akár Julianus korára tegyük e hamisító működését (mint N. H. Baynes és E. Hohl), akár a 400 körüli évekre (mint Dessau nyomán alulírott s mások), kétségtelen, hogy minden 1 Gesellschaft und Wirtschaft im röm. Kaiserreich II. 361. s köv. 1. — Lehet, hogy Parker előtt a Rostovtzeff i. m. (II. 339. 1.) citált aquincumi felirat (ILS 1153) lebegett, amelynek adversus defect ores et rebelles háborúja azonban egyrészt nem Pannoniában folyt le, másrészt a nevezett pártütők és lázadók alatt Domaszewskivel -és Dessauval nem rablókat, hanem Niger és Albinus párthíveit kell értenünk. 2 Utoljára Paulovics I. szólt ezekről : A dunapentelei római telep (Arch. Hung. 2, 1927), 127. s köv. 1. 3 Ezt E. Ritterling látta már, Arch. Ért. 1927, 291. s köv. 1. 4 V. ö. megjegyzéseimet, „Epigraphica I." (Pannónia-könyvtár 14. sz. 1935) 6. s köv. 1. ; Zeitschr. f. Num. 40. 1930, 1. s köv. 1. 6 A. Stein, Hermes, 1930. 228. s köv. 1. ; J. Dobiás, Bull. délia Comm. arch. com. 56. 1928 ; kny. 1. s köv. 1. 6 Y. ö. A. Stein : Römische Inschriften in der ant. Literatur, Ü5. 1.
