Századok – 1937

Értekezések - FEKETE NAGY ANTAL: Településtörténet és egyháztörténet 417–431

településtörténet és eg vháztörténet. 429 vagy csak filiális.1

Már pedig településtörténeti szempontból igen fontos, hogy a templom anyaegyház-e vagy leányegyház, van-e papja, mert ezekből a körülményekből fontos következtetések vonhatók le a telep nagyságára és esetleg annak vagyoni viszonyaira is. Az e téren beálló változások, amikor pl. egy filiális anyaegyházzá alakul, mind szoros összefüggésben vannak a település fejlődésével. Ha a templom, vagy annak tornyai fából készültek, ami a Felvidék legészakibb vármegyéiben már a középkorban igen gyakori, arra kell következtetnünk, hogy a faluban az építési anyag elsősorban fa, tehát a falu házai is abból épültek. A torony nélküli templom vagy kápolna előfordulása szintén képet ad a falu nagyságáról és vagyoni helyzetéről. A tornyos templom már nagyobb településre, jobb vagyoni viszonyokra enged következtetni, a kettős torony pedig már rendszerint mezővárosi, vagy ahhoz nagyon közel álló jellegre mutat. Az egyházak történetével és az egyes falvak egyházi hovátartozásával kapcsolatos adatok annál fontosabbak, mert sok esetben alig van más adatunk, melynek alapján a település változásait figyelemmel kísérhetnénk. így pl. 1394-ben a sárosmegyei Monyhád birtok egyházi hovatartozása miatt keletkezett perben a bírák megállapítják, hogy a Szinyevize melletti völgyben települt falu, melynek Szent István vértanú tiszteletére emelt egyháza is volt, a gyakori áradások miatt eredeti telepét 40 év előtt elhagyva a birtok területén belül a dombosabb részekre telepedett át ; ezentúl lakói a (szinye)újfalusi Szent Pál-egyházhoz jártak szentségekért és oda is temetkeztek.2

íme, csupán ebből az egyetlen egyháztörténeti vonatkozású adatból településtörténeti szempontból mennyi fontos következtetés vonható le. Adatgyűjtésünk során nemcsak a templommal kapcsolatos körülményekre kell figyelemmel lennünk, hanem az oklevelekben előforduló minden egyes papot számon kell tartanunk, mert ha a községnek papja van, nyilvánvalóan van temploma is, mégpedig parochiális egyháza, amiből viszont következtetést vonhatunk le a telep nagyságára. A városi számadáskönyvek bejegyzései a városi kegyurasággal kapcsolatban adatokat tartalmaznak a lelkészek fizetésére és egyéb javadalmazására is.3

Ezek az adatok, 1 O. L. Dl. 4483. ; Múz. Soós-lt. 1438, 1459. : Kapy-lt. K. f. IT. nr. 8. 2 О. L. Múz. Szinyei Merse-lt, 1461, 1394. 3 Fejérpataky L. : Magyarországi városok régi számadáskönyvei (Budapest, 1885).